de jaj! nem ollyané ezeknek azö nagy dicsöségek., és fényeségek, mint a comediákban lévö királyaágok.? két, három oráig tart a komédia, a királyság sem megyen tovább.,
Type: B,NÉ,I
Másutt: vége vagyon a komédiának, és a theátrumrol betsületesen le szálitának., (140. lev.); továbbá a 14, 92, 128, 129, 132, 137, 185. lev. — A barokk színpadias, „teatrális” szemléletmód megnyilvánulása. Ez a szemlélet hazai gyökerű, másoknál is (Bethlen Miklós, Rákóczi, Bercsényi Miklós írásaiban) megtalálható. Erdélyi, magyarországi szálai az iskoladrámákhoz vezetnek. Alapja a barokk „theatrum mundi” világkép, amelyet a középkor és a humanizmus örökségeként a barokk művészetek hatásosan virágoztattak föl. (Vö. Curtius, Europäische Literatur und lateinisches Mittel-alter. Bern 1948. — Bán Imre ItK 1954, 449. — Angyal Endre, Theatrum mundi . Bp . 1938, Minerva-könyvtár 118. sz.) A Rákóczi-korban aktuális politikai tárgyú iskoladrámákat is előadtak. Mikes Kelemen neve is szerepel egy 1702-es kolozsvári iskolai színlapon (vö. Prónai Antal : Mikes Kelemen mint actor Sz 1909, 46—51). A Connubium Honoris seu Matthias Corvinus e captivo Bohemiae Regis gener c. latin iskolai dráma (drama, ludus scenicus) női főszerepét játszotta : „Cathar ina Regis Bohemiae filia, Clemens Mikes, Praenobilis Siculis ex Tribus Sedibus. Parvista e convictu Nobil ium.” — 1705-ben Rozsnyón adtak elő egy Mátyás-drámát. 1707-ben Kassán Rákóczi és Bercsényi is megnézett egy iskoladrámát, amely Mátyás hadi dicsőségéről szólt. A színpadias világszemlélet és frazeológia ékesen nyilatkozik meg Bercsényi levelezésében. A Rákóczinak szóló leveleiben írja: „…az egész Europának megváltozik schénája; elhiszem, igenis, változik az schénája, de ugyanazon comédiának” (Archívum R VII 116); „most kezdődik itt az új comoedia” (i. m. 127); „De még nincs vége az comoediának” (138, 140); „Elég az, hogy azon comoediának vége van, már újra kell kezdeniek, kit már csak el kell várnunk” (164); „És ezzel vége lőn az schénának, nem tudom s talám nem vége az comoediának” (i. m. 182). — Amíg Bercsényi szatirikus és humoros egyéniségéhez híven (akárcsak Mikes) mindig csak komédiára hivatkozik, Bethlen Miklós komor Önéletírásában Erdély és saját maga tragédiáját írja le más erdélyi nemesek tragédiájával együtt. Bethlen tragédia-szemléletére vonatkozólag vö. I. kötet 179, 209, 243, 277, 295, 329, 352, 375, 390—92; II. k. 81, 117, 119, 131, 149.
XML data
<note type="critical annotation" subtype="B,NÉ,I"><text>Másutt: vége vagyon a komédiának, és a theátrumrol betsületesen le szálitának., (140. lev.); továbbá a 14, 92, 128, 129, 132, 137, 185. lev. — A barokk színpadias, „teatrális” szemléletmód megnyilvánulása. Ez a szemlélet hazai gyökerű, másoknál is (Bethlen Miklós, Rákóczi, Bercsényi Miklós írásaiban) megtalálható. Erdélyi, magyarországi szálai az iskoladrámákhoz vezetnek. Alapja a barokk „theatrum mundi” világkép, amelyet a középkor és a humanizmus örökségeként a barokk művészetek hatásosan virágoztattak föl. (Vö. Curtius, Europäische Literatur und lateinisches Mittel-alter. Bern 1948. — Bán Imre ItK 1954, 449. — Angyal Endre, Theatrum mundi . Bp . 1938, Minerva-könyvtár 118. sz.)
A Rákóczi-korban aktuális politikai tárgyú iskoladrámákat is előadtak. Mikes Kelemen neve is szerepel egy 1702-es kolozsvári iskolai színlapon (vö. Prónai Antal : Mikes Kelemen mint actor Sz 1909, 46—51). A Connubium Honoris seu Matthias Corvinus e captivo Bohemiae Regis gener c. latin iskolai dráma (drama, ludus scenicus) női főszerepét játszotta : „Cathar ina Regis Bohemiae filia, Clemens Mikes, Praenobilis Siculis ex Tribus Sedibus. Parvista e convictu Nobil ium.” — 1705-ben Rozsnyón adtak elő egy Mátyás-drámát. 1707-ben Kassán Rákóczi és Bercsényi is megnézett egy iskoladrámát, amely Mátyás hadi dicsőségéről szólt.
A színpadias világszemlélet és frazeológia ékesen nyilatkozik meg Bercsényi levelezésében. A Rákóczinak szóló leveleiben írja: „…az egész Europának megváltozik schénája; elhiszem, igenis, változik az schénája, de ugyanazon comédiának” (Archívum R VII 116); „most kezdődik itt az új comoedia” (i. m. 127); „De még nincs vége az comoediának” (138, 140); „Elég az, hogy azon comoediának vége van, már újra kell kezdeniek, kit már csak el kell várnunk” (164); „És ezzel vége lőn az schénának, nem tudom s talám nem vége az comoediának” (i. m. 182). — Amíg Bercsényi szatirikus és humoros egyéniségéhez híven (akárcsak Mikes) mindig csak komédiára hivatkozik, Bethlen Miklós komor Önéletírásában Erdély és saját maga tragédiáját írja le más erdélyi nemesek tragédiájával együtt. Bethlen tragédia-szemléletére vonatkozólag vö. I. kötet 179, 209, 243, 277, 295, 329, 352, 375, 390—92; II. k. 81, 117, 119, 131, 149.</text><cit><quote>de jaj! nem ollyané ezeknek azö nagy dicsöségek., és fényeségek, mint a comediákban lévö királyaágok.? két, három oráig tart a komédia, a királyság sem megyen tovább.,</quote><bibl unit="line" from="22">TL.5</bibl></cit></note>