A valo jó kata,…
Type: TODO
Ld. az 59. lev. jegyz. Szabolcsi 228: B) Versek és versrészletek. Ez a típusú vers a szerelmi és lakodalmi diákköltészet körébe tartozik. Ilyen verseket följegyeztek a kéziratos énekeskönyvekben is, főként a Vásárhelyi daloskönyvben. A deák lírában divatos az ún. házas-ének. A deák énekirodalom különféle alkalmi mulattató, tréfás-csúfolódó, szatirikus hangú verseiben a vágáns költészet hagyománya is érezhető még. Jellemző a vers leleményes, csipkelődő párbeszédes stílusa, burkolt erotikája. A házasénekek előzményeiről ld. Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai. Akadémiai K. Bp. 1958, 736, 747—48. Vö. még Dégh Linda: Egy székely lakodalmi ének eredetének kérdése. Ethn 1950, 57. A csíki köszöntő ének 3. strófája: Becsülik, járnak utánna, Mig neve Kata, Zsuzsánna, Kilenc faluban sincs párja, A táncot is könnyen járja. (MNT III.B. Lakodalom 425.) „Kata mint köznév a tájnyelvben ’szerető’ jelentéssel bír (MTsz). A franciában is erre a fogalomra lefoglalt személynév: catin ’femme de mauvaise moeurs’ <Catherine becézőből lett pejoratív szó (Dauzat)… A kata — néhány átvitt értelmű összetételben megvan mint előtag, részben determináló, módostió, részben pejoratív szereppel”: katakönyök, katarózsa (MTsz), katicabogár, katicarépa, katipila (CzF), ez utóbbi tréfás gúnyneve az együgyű, gyáva, elasszonyosodott férfinak. (Vö. Zolnai Béla: A nyelvalkotás eszközei. Nyelvtudományi Értekezések 38. sz. Akadémiai K. Bp. 1963, 202. — Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerk. Pais Dezső és Benkő Loránd.) — Ld. még Simonyi Nyr 1875, 153: „Falukata: falu Katája.” — 489: „száz-ráncz Kata”. — Heltai Gáspár a nemes emberről és az ördögről szóló meséjének Kató asszonyában testesíti meg a nemes asszonyok minden romlottságát. Néhány példa a Kata előfordulására. A „Körmöcbányai táncszó” néven ismert virágénekben: Supra agnő, szökk fel kabla, haza jött fírjed, tombolj Kató, a te szíp palástodban, gombos sarudban. Haja, haja virágom! (Gerézdi Rabán : A magyar világi líra kezdetei. Akadémiai K. Bp. 1962, 298.) Más példa: „Viragh enec Leölkeöm Katta, zerelmes lölkem, zinem, Katta.” (RMKT XVII. 3. 27, 744.) A kuruc korból: „Jer ki Kata. ha köll néked Füles habarnica.” (Erdélyi hajdútánc.) Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményében: Kató ángyom (Régi vers és dallam) PÁ (289); Kató lyányom ! (Régebbi vers és dallam) PÁ (386). Csokonai Parasztdal-ában: „Bús sorsomat kesergem én,
XML data
<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Ld. az 59. lev. jegyz. Szabolcsi 228: B) Versek és versrészletek. Ez a típusú vers a szerelmi és lakodalmi diákköltészet körébe tartozik. Ilyen verseket följegyeztek a kéziratos énekeskönyvekben is, főként a Vásárhelyi daloskönyvben. A deák lírában divatos az ún. házas-ének. A deák énekirodalom különféle alkalmi mulattató, tréfás-csúfolódó, szatirikus hangú verseiben a vágáns költészet hagyománya is érezhető még. Jellemző a vers leleményes, csipkelődő párbeszédes stílusa, burkolt erotikája. A házasénekek előzményeiről ld. Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai. Akadémiai K. Bp. 1958, 736, 747—48. Vö. még Dégh Linda: Egy székely lakodalmi ének eredetének kérdése. Ethn 1950, 57. A csíki köszöntő ének 3. strófája:
Becsülik, járnak utánna,
Mig neve Kata, Zsuzsánna,
Kilenc faluban sincs párja,
A táncot is könnyen járja. (MNT III.B. Lakodalom 425.)
„Kata mint köznév a tájnyelvben ’szerető’ jelentéssel bír (MTsz). A franciában is erre a fogalomra lefoglalt személynév: catin ’femme de mauvaise moeurs’ &lt;Catherine becézőből lett pejoratív szó (Dauzat)… A kata — néhány átvitt értelmű összetételben megvan mint előtag, részben determináló, módostió, részben pejoratív szereppel”: katakönyök, katarózsa (MTsz), katicabogár, katicarépa, katipila (CzF), ez utóbbi tréfás gúnyneve az együgyű, gyáva, elasszonyosodott férfinak. (Vö. Zolnai Béla: A nyelvalkotás eszközei. Nyelvtudományi Értekezések 38. sz. Akadémiai K. Bp. 1963, 202. — Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerk. Pais Dezső és Benkő Loránd.) — Ld. még Simonyi Nyr 1875, 153: „Falukata: falu Katája.” — 489: „száz-ráncz Kata”. — Heltai Gáspár a nemes emberről és az ördögről szóló meséjének Kató asszonyában testesíti meg a nemes asszonyok minden romlottságát.
Néhány példa a Kata előfordulására. A „Körmöcbányai táncszó” néven ismert virágénekben:
Supra agnő, szökk fel kabla,
haza jött fírjed, tombolj Kató,
a te szíp palástodban,
gombos sarudban.
Haja, haja virágom! (Gerézdi Rabán : A magyar világi líra kezdetei. Akadémiai K. Bp. 1962, 298.)
Más példa:
„Viragh enec
Leölkeöm Katta, zerelmes lölkem,
zinem, Katta.” (RMKT XVII. 3. 27, 744.)
A kuruc korból:
„Jer ki Kata. ha köll néked
Füles habarnica.” (Erdélyi hajdútánc.)
Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményében: Kató ángyom (Régi vers és dallam) PÁ (289); Kató lyányom ! (Régebbi vers és dallam) PÁ (386).
Csokonai Parasztdal-ában:
„Bús sorsomat kesergem én,</text><cit><quote>A valo jó kata,…</quote><bibl unit="line" from="58">TL.51</bibl></cit></note>