valamint hogy az orás, meg csinálván az orát, aztot fel tekeri, és azután azt járni hadgya,

Type: TODO

Az isteni gondviselés ilyen értelmű tagadásának Mikes által bírált felfogása, Descartes-re, Leibnizre, Bayle-re emlékeztet. (Vö. Spectateur II, 355: deisme — athéisme.) Ez a Leibniz óta számtalanszor ismételt órahasonlat a deisták kedvelt példájává vált. A korai felvilágosodás filozófiai kultúrájára jellemző, hogy egyes levélgyűjtemények, külön mintákat közölnek a „modern filozófiáról” szóló levelezéshez: „…Vous voilà donc Cartesien, Monsieur. O l’étrange Philosophie que celle de Descartes!... Les bêtes, dites-vous, sont des machines à peu près comme des Horloges; cependant ces bêtes machines en produisent d’autres ce que les Horloges ne font pas…” (Le Secretaire des Courtisans, ou l’Art d’écrire poliment sur toutes sortes de sujets. Par M. de R. Secretaire du Cabinet du Roi de France. Amsterdam 1696; Lettre 52.) A Rákóczi könyvtárában meglevő Derham csillagászati teológiájának, mely Kopernikusz világrendszerét és Newton gravitációs elméletét elfogadja, szintén az a konklúziója, hogy a gondviselés nem hagyta magára a világmindenséget, mint az órás az órát. Derham a XVIII. szd. theodicaeájában a keresztény optimista álláspontot képviseli Bayle és Voltaire szkepticizmusával szemben. Az isteni beavatkozás állandóságának hite Szt. Tamás theodicaeájának alaptétele. Ezt a hitet terjesztette Arnaud Szt. Ágoston fordításában. (Gonfess. 1. IV. c. XII.) Vö. Zolnai 1916, 18. — NRH 1935, I, 367. — Zolnai 1921—22, 103. — 1924—25, 37. — 1926, 18. — 1937, 32. — Ld. a 69. lev. „ludit in humanis”. A gondviselés föltétlen elfogadása lett Mikes egyetlen refugiuma a reménytelen bujdosásban, az a tudat, hogy az isteni beavatkozás megváltoztathatja szomorú sorsukat. Ez egyik világnézeti összetevője a „derűs életbölcselet” filozófiájának (16, 30, 50, 63, 67, 69, 85, 106, 109, 112, 120, 125, 151, 153, 156, 157, 158, 163, 169, 183, 188, 194, 207. lev.). Vö. még Zolnai 1921—22, 28—30. — Uő. 1960, 160.

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Az isteni gondviselés ilyen értelmű tagadásának Mikes által bírált felfogása, Descartes-re, Leibnizre, Bayle-re emlékeztet. (Vö. Spectateur II, 355: deisme — athéisme.) Ez a Leibniz óta számtalanszor ismételt órahasonlat a deisták kedvelt példájává vált. A korai felvilágosodás filozófiai kultúrájára jellemző, hogy egyes levélgyűjtemények, külön mintákat közölnek a „modern filozófiáról” szóló levelezéshez: „…Vous voilà donc Cartesien, Monsieur. O l’étrange Philosophie que celle de Descartes!... Les bêtes, dites-vous, sont des machines à peu près comme des Horloges; cependant ces bêtes machines en produisent d’autres ce que les Horloges ne font pas…” (Le Secretaire des Courtisans, ou l’Art d’écrire poliment sur toutes sortes de sujets. Par M. de R. Secretaire du Cabinet du Roi de France. Amsterdam 1696; Lettre 52.) A Rákóczi könyvtárában meglevő Derham csillagászati teológiájának, mely Kopernikusz világrendszerét és Newton gravitációs elméletét elfogadja, szintén az a konklúziója, hogy a gondviselés nem hagyta magára a világmindenséget, mint az órás az órát. Derham a XVIII. szd. theodicaeájában a keresztény optimista álláspontot képviseli Bayle és Voltaire szkepticizmusával szemben. Az isteni beavatkozás állandóságának hite Szt. Tamás theodicaeájának alaptétele. Ezt a hitet terjesztette Arnaud Szt. Ágoston fordításában. (Gonfess. 1. IV. c. XII.) Vö. Zolnai 1916, 18. — NRH 1935, I, 367. — Zolnai 1921—22, 103. — 1924—25, 37. — 1926, 18. — 1937, 32. — Ld. a 69. lev. „ludit in humanis”.
A gondviselés föltétlen elfogadása lett Mikes egyetlen refugiuma a reménytelen bujdosásban, az a tudat, hogy az isteni beavatkozás megváltoztathatja szomorú sorsukat. Ez egyik világnézeti összetevője a „derűs életbölcselet” filozófiájának (16, 30, 50, 63, 67, 69, 85, 106, 109, 112, 120, 125, 151, 153, 156, 157, 158, 163, 169, 183, 188, 194, 207. lev.). Vö. még Zolnai 1921—22, 28—30. — Uő. 1960, 160.</text><cit><quote>valamint hogy az orás, meg csinálván az orát, aztot fel tekeri, és azután azt járni hadgya,</quote><bibl unit="line" from="28">TL.51</bibl></cit></note>