esopus rokája.

Type: TODO

Aiszóposz a hagyomány szerint i. e. VI. században élt Számosz szigetén. Meséi az egész világon elterjedtek, a reneszánsz és klasszicizmus korában különösen népszerűvé váltak, de a barokk korban is kedveltek voltak. Magyar nyelven a XVI. században Pesti Gábor és Heltai Gáspár tolmácsolta. — Vö. Király 1909, 341. — Bethlen Miklós (I, 45) és Rákóczi is ír Aiszóposzról (Archívum R I, 493). Vö. Tóth Szájrul szájra 242: „A savanyú szőllö.” Ezópus 33. meséjéből. (Phaedrusnál: „Non dum matura est, nolo acerbam sumere.”) — Szathmáry Király Ádám írja: „Verszályban… az Király Kertjében az Aesopus Fabulait az külömb-külömbféle állatokrul — kik is vízi-mesterséggel vadnak felcsinálva — játszadozva megnéztük.” (270.)

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Aiszóposz a hagyomány szerint i. e. VI. században élt Számosz szigetén. Meséi az egész világon elterjedtek, a reneszánsz és klasszicizmus korában különösen népszerűvé váltak, de a barokk korban is kedveltek voltak. Magyar nyelven a XVI. században Pesti Gábor és Heltai Gáspár tolmácsolta. — Vö. Király 1909, 341. — Bethlen Miklós (I, 45) és Rákóczi is ír Aiszóposzról (Archívum R I, 493). Vö. Tóth Szájrul szájra 242: „A savanyú szőllö.” Ezópus 33. meséjéből. (Phaedrusnál: „Non dum matura est, nolo acerbam sumere.”) — Szathmáry Király Ádám írja: „Verszályban… az Király Kertjében az Aesopus Fabulait az külömb-külömbféle állatokrul — kik is vízi-mesterséggel vadnak felcsinálva — játszadozva megnéztük.” (270.)</text><cit><quote>esopus rokája.</quote><bibl unit="line" from="48">TL.51</bibl></cit></note>