rodosto - 1731 20 7bris

A minapi leveledben édes néném azt irád. hogy avezért letették. én pedig. a hirért. hirel fizetek., mert tegnap ment itt el nagy Ceremoniával. azuj vezér, akit vezérségre visznek, azt mondgyák jó ember, egy kevesé kemény, amint jelit is adta uttyában. mert egy falusi kadiát fel akasztatot azajtajára. hihetö hogy nem tett jol igasságot. eztet topál osmán pasának hiják. az az, sánta oszmánnak., mert sánta, valamely hartzon sántult volt meg. de az esze nem sánta. mert nagy eszünek mondgyák. noha, keveset olvasot és irt életében., mert egyikét sem tudgya. e már harmadik vezér. a miolta a császárt letették. micsoda rövid uraság, de nagy, a mint látom, az uj császár. meg fogadgya a le tettnek tanácsát. hogy sokáig ne hadgya uralkodni a vezéreket, de a jo tanácsé vagy rosz. a kéd itélö széke eleiben terjesztem, mert ha a vezér jó. nem nagyob hasznára volnaé abirodalomnak. ha meg hadnák, és mentöl továb uralkodnék. annál inkáb meg tanulná az igazgatást, mind belsö. mind külsö dolgait az országnak., az idegen ministerekel, jobban tudna. az külsö dolgokrol végezni. de ezekre idöt neki nem adnak. mert ollyankor teszik le. amidön már egy kevesé kezdi üsmérni adolgokot. némellyikét pedig ollyan hamar ki vetik, mint ha csak álmában lett volna vezér, mind ez. a birodalomnak nagy romlására volna. ha eleit nem vennék. mert noha. gyakrabban minden fö tiszteket letegyenek is avezérel, de az alattok valo tisztek meg maradnak, ha a fö Cancellariust le teszik., azegész Cancellariakon lévö tisztek. secretariusok., irók. mind meg maradnak, és az uj Cancellarius azoktol mindgyárt meg tudgya. hogy micsoda dolgok. folynak. és azokot követi, az uj kincs tarto. hasonlo képen. meg tudgya. azalatta valoitol. hogy micsoda rendet tartanak, a tárházakban, eszerént az ujak, hamar óká lesznek. és a tisztek változásival. a dolgok. és rend tartások. nem változnak., a birodalom dolga illyen formán csak foly. de nekem ugy tettzik. hogy ha egy jó vezért sokáig meg hadnának. hogy még jobban folyna. de mit mondgyak. ibrahim pasa sokáig vala vezér, ugyan azért is lön az utolso támadás. mert mint hogy. amég vezérek. adig igen nagy hatalmok vagyon; csak nem mint egy lehetetlen. hogy viszá ne éllyenek hatalmokal, epedig, soha egyik a másikárol nem tanul. CSak mind egy porázon futnak., valami mesterséget kellene nekik ki gondolni. hogy ollyan hamar ki ne tennék öket, ök aszerént nem cselekedhetnek. mint pilátus cselekedet volt. éppen most jutot eszemben. a hires pilatus, ellen valamely panasz hogy ment romában. jerusálemböl romában kelleték. menni, hogy ót mentené meg magát a csaszár elött, pilátus pedig., a kristus varrás nélkül valo köntösét. a vitézektöl el vette volt, ugy történék hogy mikor a csaszár eleiben mene parancsolattyára. az a köntös, éppen rajta talála lenni. mihent a császár meg látá pilátust, mindgyárt fel kele székiböl. és szépen fogadá. azután el bocsátá magátol. a császár csudálkozék cselekedetin. hogy vagyon a. hogy én azért hivattam ide pilátust hogy számki vetésben küldgyem., de nem. hanem még fel kelek elötte, és szépen fogadom. milehet annak az oka, de pilatus annál inkáb csudálkozot a császáron; mert ö sem gondolhatta ki az okát, acsászár ismét hivattya pilátust. pilátus, ismét azon köntösben megyen a császár eleiben. a ki is az elöbbeni ceremoniával fogadgya., a császár annál inkáb csudálkozik dolgán, pilátus hasonlo képen. egyik sem tudgya minek tulajdonittani. a császár egy nehány nap mulva, ismét hivattya pilátust. de pilátus uram, szerencsétlenségire, hirtelenkedvén. mind más ujjab köntöst vett magára. és a varrás nélkül valo köntös; el marada. a ki is meg oltalmazta. kétszer, azért mihent a császár eleiben ment. nemhogy fel költ volna elötte, de keményen szolván hozája. számki vetésre küldé. galliában. eztet ugy hidgye kéd. amint tettzik. és maradok. aki vagyok.