Rodosto - 25 martÿ 1731

Edes néném fillentenék ha azt mondanám hogy a minapi levelét kedvesen nem vettem kednek. hát kéd kedvesen vetteé az enyimet. kedvesen., már én csak rébelliorol fogok kednek irni. tavaly is irtam egy nagyrol. most is irhatnék ha akarnék. azoknak pedig csak az az oka. hogy kéd most nem lakik pérában. elég ahogy, aminap ismét támadás lön. Constáncinápolyban eztet az arnotok kezdék. a kik is esze vervén magokot jancsárokal elegyesleg, két vagy három ezeren, avároson el széllyedének. és ollyan nemesi szándékban valának. hogy fel verjék a császár udvarát., a kit végben vitték volna., ha egy nehány orával eleit nem vették volna. a CSászár ugy magais veszedelemben lett volna. de eleit vévén adolognak., és afö tisztei keményen viselvén magokot, a rebellisek közül sokat meg ölének, és el széllyedének atöbbi, ezt a rebelliot a császár leányának tulajdonitták. a szegény ibrahim vezér feleséginek., aki is bátor aszszony lévén, abirodalmat is szerette volna igazgatni. amint hogy igazgatta is, a vezér éltiben, elég a hogy. igazán vagy hamisán néki tulajdonitták ezt a rébelliot. és büntetésül. a tenger halai közi veték. egy illyen fejdelem aszszonyt, ugy tettzik. hogy más képpen is gyomlálhatták volna avilágból. de mint hogy igy eset mit tehetünk rolla. az egésség jol vané édes néném.