Rodosto - 27 9bris. 1730.

Edes néném, a komediának még vége nincsen, meg is kel fizetni a komediásokot. ma hozák hirit. hogy Constancinápolyban 25 napján ennek a holnapnak, a CSászár a rébelliseket meg ölette, a mely illyen formában ment végben, halgassa kéd. rébellisné félelemel. mert semmit elnem veszek belölle. se hozá nem teszek. Az utolso levelemnek, utolso résziben valo utolso végin. meg láthatta a füleivel., hogy micsoda formán lön vége. a rébellionak. és hogy mint akará az uj császár el oltani atüzet. a melyet pátrona gerjesztet vala fel. és a melyet ha külsö képen mint egy el oltotta volnais., de belsö képen, mind ez mái napig, pátrona szüntelen gerjeszté. mivel az ö kivánsági., minden nap. sok féle képen szaporodának. ugy annyira, hogy mind acsászár. mind a fö vezér. mint egy kételenek valának, kivánsaginak eleget tenni. tartván attol. hogy ujjab rébelliot ne kezdgyen., mivel sokan tartottanak hozája, a város fö birája, (stámbol effendi:) deli ibrahim. minden uton modon azon igyekezék hogy meg gazdagodhassék, mindenekre igyekezék venni pátronát., ugy annyira hogy az kik valamely tiszttségekre vágytanak., ezeknek sok pénzt kelletet adniok elsöben. hogy el nyerhessék, pátrona a minap a szerdengestiek. agájával. (ez ollyan sereg. amely a hartzon elöl szokot menni, mind az ostromokon; ezek olyan vitézek. akiknek nem is kel a halálrol gondolkodni:) a vezérhez kisérteté magát. a vezértöl mindeneket meg nyervén. azzal annyira el bizá magát. hogy egy mészárost akara moldovai vajdának tenni., a deli ibrahim kérésére, aki is sok pénzt vett vala fel a mészárostol, de a vezér azt felelé néki. hogy nem volna szabadságában fejdelemséget adni valakinek., a CSászár hire nélkül, ezel meg menté magát, de hogy tellyeségel ez iránt valo szándékát meg változtathatnák patronának. azt tanálák fel. hogy azö társát muszli agát vennék arra eszközül. a ki is tihája vala ajancsár agának, ez értelmes lévén, eleiben adák. hogy micsoda illetlen dolog volna egy mészárost tenni vajdának., hanem válallya magára hogy végben ne mennyen ezadolog. muszli tehát ekképen cselekedék. pátronához menvén. ugy téteté magát, mint ha néki is nagy kedve volna arra. hogy a nem okos mészáros vajdává lenne, azért mondá pátronának. hogy ebben adologban nagy vigyázásal kel járni., és hogy jó volna elmenni a Caszáp basihoz, (az az, a mészárosok fejéhez.) aki is itt nagy tekintetben vagyon. és kel néki minden mészárosrol felelni., oda érkezvén, muszli kérdé tölle. mivel a moldovai vajdaságert ezer erszény pénzt igérnek, azt akarjuk tudni, tölled, ha akarszé kezes lenni azért. amészárosért. hogy nekik azt a pénzt le teszi, ha avajdaságot meg nyerik néki, afö mészáros felelé., hogy ö nem lenne kezes. azért a mészárosért. csak ötven polturáért is. pátrona erre igen el szegyenedék. és a nem okos nagyra vágyo mészárost, nem molduvában, hanem a tömlöczben küldé. deli ibrahim pedig. semmivel meg nem elégedvén. minden nap nagyob, nagyob állapotokra vévé pátronát, ugy annyira, hogy ezaz utolso minden nap ujjab állapotokot kére aministerektöl. a mely nagy tisztségeket akarának pedig néki magának adni, edgyikét sem vevé el, a CSászár, nem türhetvén továb. kevélységit. Constancinápolyban hivatá csánum kosát, hogy kaptán pasának tennék. (a kaptan pasa. a tengeren lévö erönek fö gyenerálisa,:) és a nissai pasát., hogy ez kisérné a mekkában menö szarándokokot, mindenik csak nem egyszersmind Constancinápolyban érkezének. pátrona meg sejditvén, hogy az utolsot más végre hivatták volna. (az mint is ugy volt:) tanácsot tarta hiveivel. hogy miképen lehetne meg elözni. és meg gátolni a császár szándékát, erre valo nézve, az egész fö tiszttségeket magok közöt el oszták., muszlit arra kénszeritték, hogy venné fel, a kultihája tiszttségit, ajancsár agát vezéré akarák tenni., patronát kaptán pasának, a muftit. le akarak tenni hasonlo képen az europai kadi leszkert. (fö birót:) egy szoval pátrona mind az egész tiszteket, amaga hiveiböl akará tenni, ha pedig ezt véghez vihette volna. fel forditotta volna az egész birodalmat. a CSászár ezeket meg tudván., ugy téteté. mint ha posta érkezet volna ababiloniai pasátol., az ki azt irta volna, hogy a persa, és a szerecsenek nagy károkot tesznek. azért aki igaz musulmannak tarttya magát. mennyen segittségire., erre valo nézve avezér nagy divánt hirdete. hogy tartana tanácsot az egész ulémákal, és hadi tisztekel, a nem okos. pátrona is a divánban mene, muszlival. és a szerdengesti agákkal, az után a divánban bé hivaták apostát. a levélel, a mely csinált levél vala., és sok féle veszedelmes hireket mondatának véle. ezigy lévén, a vezér, mindgyárt három boncsokos pasaságot igére patronának., és más fö tiszttségeket a szerdengesti agáknak., csak mennyenek babilonia segittségire., de egyik sem esék atörben, mivel egyik sem akara elmenni., a vezér látván hogy semmit nem végezhetne az nap. mondá hogy más nap acsászár elött kellene más divánnak lenni, azért, arra int mindeneket. hogy ki ki jelen légyen jó regel., ez mind arra valo volt, hogy a lesre vihessék a rébelliseket, másnap tehát 25 napján a holnapnak. mindnyájan, a császár kastéllyában gyülének., a kastélynak, három udvara lévén, mindenik udvarban. egy diván házat készitének., hogy a gyülés, három féle helyt tartatnék. a leg belsöb udvarban lévö házban a fö vezér tarta divánt, atatár hámal, a muftival. jancsár agával, pátronával, és más egyéb fö tiszteivel a rébelliseknek. a második udvarban. csanum kocsa. tarta. divánt a szerdengesztiek agáival, és mind azokal kik pátronához tartottanak., a harmadikában vala a Nissai pasa. más sok féle renden lévö tisztekel., a császár szolgai penig. aboztansiakal, mindenik udvarban fegyveresen el rejtett helyekben valának, tanálkozék pedig valamely CSorbasi, ki pátronara haragudot, mivel az ortáját. (azaz, arégyimentét) el vette vala tölle, ez ajánlá magát a császárnak., hogy ö vegben vinné szándékát, és sok ollyan jancsárokal, kik pátronára haragudtanak, a császár kastéllyában titkon bé mene, midön pedig már az egész gyülekezet. a tanács házakban ki ki helyére ült volna a császár hivatá atatár hámot, és a muftit magához, az alat egy puskát ki löttenek. hogy a kapukot bé zárják., azonnal a csorbasi bé mene a diván házban, a melyben vala a vezér. a köntösit le tevé. és csak a pánczél ingben maradván, pátronát kezdé vagdalni, és a kik véle valának. azok a pátrona hiveit, a kik is magával együt, esze kontzolák, hasonlo képen amás két udvarban is ai pátrona hiveit mind meg ölék, és mindenik udvarban. nagy vérontás vala., a testeket szekerekre rakák, és a tengerben veték, ez napon délig az egész rébelliseket ki irták és csak ugyan ettöl anaptol fogvást mondhattya mamud, valoságos császárnak magát. én is valoságos attyafia, szolgája maradok kegyelmednek. édes néném.