Rodosto - 5 8bris. 1730

hol jársz édes néném, miért mentél paphlagoniában. ollyan nagy dolgok történnek. Constancinápolyban, s’ kéd ót nincsen. hogy lehet a? hogy merték le tenni a császárt. és mást tenni hellyében. kéd hire nélkül. ezek pedig mind meg történtenek, hihetö hogy másképpen lett volna adolog, ha kéd jelen let volna. a pedig csak rövideden. igy ment végben, aztot hallotta kéd. hogy már egy darab idötől fogvást, a vezér által szállot volt scutariban táborban., ollyan szándékal, hogy a persák ellen mennyen, a császárnak ót sok szép mulato házai lévén. gyakran ment maga is által scutáriban, aztot tudgya kéd. hogy a császár kastéllya.és scutari közöt, a tenger egy jó stuczlövésni szélyességü, ugy történék hogy két köz jancsár, ki mindenik a hajokon szolgáltanak. rebelliot indittának, az egyikének a neve muszli basa, a másikának pátrona, a császár nem lévén akastéllyában. se a vezér a városban. 28 7bris, eza két jancsár a töb társait esze gyütvén egy piaczra. mint egy ötvenre ha telének., patrona. négy felé osztván ezeket., mindenik resznek egy zászlot ada., és mindenik kezdé a város uttzáit járni. és kiáltani. hogy az ki igaz török az állyon melléjek. mert ők csak avezér le tételit kivánnyák. a tömlöczököt fel nyitták. a várost fel járák, a boltokot bé záraták. és estig felesen meg szaporodának. de a csudálatos volt. hogy senki avárosban ellenek nem álla. holot vagyon leg aláb avárosban negyven ezer jancsár. lovas had is vagyon. de senki acsászár mellet fel nem kele, 29 ma már csak nem az egész jancsárság melléjek álla. és annyira el szaporodának. hogy lehetetlen lett volna ellenek állani. noha még tegnap. száz emberrel. el lehetet volna széllyeszteni öket, ma uj jancsár agát is tevének. és sok fö tisztek állának közikben. 30dik. pedig, acsászár amaga kastéllyában lévén, a vezérel, a kapitán pasával, a vezér tihájával, az ulémákal., (a fö papi rendekel:)mind ezeket magához hivatván, kérdé töllök. hogy mi okát gondolnák ennek a rébellionak. akik is, ki egynek, ki másnak tulajdonitván, hivatá a Cancelláriust és két személyt is választván apapi rendek közül. követtségben küldé öket. arébellisekhez, kérdeztetvén töllök szándékokot,, ök azt felelék. hogy a császáral meg elégesznek. de nem a vezerel. tihájával, és amuftival. mert ezek a birodalmat huzásokal el rontották. és noha ök elégségesek acsászáral., de ugy mind azon által, hogy azon három személyt. kezekben adgya elevenen., mind ezeket. és egyebeket. irásban tévén. acsászárnak küldék,. a Császár ujjontában kénszeritte mindent arra. hogy mondaná meg, okát a rébellionak. egy uléma. a vezért, és a tiháját adá okul. avezér pedíg már észre vette vala veszedelmét. atiháját. és a kapitán pasát. meg fogatá. és ezt az utolsot meg is fojtatá. a CSászár meg látván a rebellisek irásban tett kivánságait, igen igyekezék azon hogy meg szabadithassa avezért. de nem lehete. mivel már. a kenyér. és a viz is szük volt a kastéllyában. a rébellisek miat. az ulémák is kénszeriteni kezdék mondván. ha életedet szereted, engedgy kivánságoknak. ugy is kételen léven a vezért. és a tiháját kezekben adni, de a muftit kezekben nem adgyuk. mert az egész világ elöt gyalázatos volna. kezekben adni a fö papi fejedelmet, ennek elötte 27 esztendövel. egynek haláláért. ma is büntet Isten bennünket. hanem inkáb küldessék holtig valo exiliumban. végtire addig kénszeritték az CSászárt. az ulémák. és az gyermekei., hogy a vezért. és a tiháját., kételeniteték meg fogatni, az után meg izenék a rébelliseknek. hogy ezek már fogságban vannak, és kezekben küldik., de a muftit se kezekben nem adgyák. se meg nem öletik, ha a kettövel meg elégesznek, azokot nékik küldik. hogy ha pedig meg megnem elégesznek. válaszanak. magoknak egy gyaur muftit., (: atörök a keresztént, csufságbol. gyaurnak hija., az az hitetlennek:) mert ök kezekben nem adgyák a muftit. ezel a rebellisekhez bocsáták a követeket, de az még oda járnának, az alat. meg fojták a szegény vezért, az a veszet. undok. fajtalan. tihája pedig. látván hogy meg akarják fojtani. ijedtiben meg holt. ezeket meg ölek azért, hogy elevenen ne kénszeritessenek ki adni öket., akövetek viszá érkezvén. a vezér, kapitán pasa. és a tihája testeket. egy szekérre. tévék. és a rébelliseknek küldék. a kapitány pasán. szánakodának, és a testét. az annyának küldék. hogy temetetné el, a tihája testét pedig. akutyáknak veték. a vezér testét pedig viszá küldék oly szin alat, hogy ök avezért elevenen kivánnyák., anép mind ezeket látván. egészen hozájok hajola. a CSaszár látván hogy a vezér testét viszá küldötték volna., magában szálla. és hivatván az ulémákot. mondá. ezen rebellisek engemet is császároknak. uroknak üsmérni nem akarnak. azért azt akarom, hogy senkinek is miattam veszedelme ne légyen, magam szabad akarattyábol tehát. a batyám fiának. szultán mahmudnak engedem a CSászári széket, hivassátok ide elömben, jó szivel minnyájotok elöt. magamot ö alája vetem. csak had szünnyék meg ezen rebellio. és ne legyek oka senki veszedelmének. ez meg lévén, oda vivék szultán mahmutot., szultán achmet székiböl le szálván. eleibe mene. megölelé, és maga helyében fel emelvén. császari szekiben ülteté, es leg elsöben is maga meg csokolá a kezét az uj császárnak, és az ulémákal is meg csokoltatá. azután mondá nékik, mind nekem. mind néktek, uratok és császárotok ez a személy az Istenre, és a ti lelketek isméretire bizom., legyetek azon hogy igasság ellen semmit ne cselekedgyék. hapedig a rosz dologban meg nem intitek. Isten elöt számot adtok az itélet napján. melyröl nékem is tartoztok felelni, mind ezen, mind a más világon., azután szultán mahmudhoz fordulván. sok szép tanácsokot adanéki. és olly hathatos beszédekkel szolla hozája., hogy az egész halgatok sirának, végtire mondá., tavoztasd el, hogy a vezérid kezekben ne engedgyed egészszen szakálladot. a gyermekeimet. Istenre. és reád bizom, nevellyed, táplállyad mint atyád fiait., viselvén gondot reájok Istenesen. el ne feletkezzél pedig arrol., hogy ezaz uráság. senkinék. nem állandó. ezek mind igy lévén. ezen holnapnak második napjára viradolag, szultán mahmud CSászárá lön, és az achmet uralkodása meg szünék. mely nagy változás. édes néném, mikor az Isten akar valamit, micsoda alá valo eszközel munkálodik. azért hogy az alá valo eszközböl. ki tessék azö mindenhatosága. egy illyen nagy birodalomban. kik tevék le acsászárt. csak két közönséges jancsár. az egyikét patronának hitták, arnot volt, és nem török, ez ennek elötte egy nehány napal, dinnyét szokot volt árulni. amásikát hitták muszlinak, ez á feredö házban. tellák volt. az az, feredös legény. hát még a szegény vezéröl ne szollyunk, akik is itt ollyanok mint a királyok., mind kéncsekre. mind hatalmokra valo nézve. kivált ez 12 esztendeig birá azt a nagy tisztséget. de még azon kivul, acsászár veje volt, a kutyák ették meg atestét., holot. ö egy nehány ezer tallér erö temetöt csináltatot volt magának. azt meg vallom kédnek. hogy mi itt tartottunk. és gondolhattuk. hogy itt is lehet zenebona. és predálás. vigyáztunk is éttzakákon, de itt minden oly csendeségben volt. mint ha csak álom lett volna a rebellio, nem hinné azt el aki nem tudná., hogy a rébellioban is micsoda rendet tartanak, és hogy ahozképest. micsoda kevés károk vannak. mert ugyan is ki gondolhatná. hogy ollyankor nagy predálás ne legyen., a sok boltokot fel verhetnék, a császár kincs tartojára rea mehetnének. de nem, mert a tárház. a hol szoktak mindeneknek fizetni, nekünk is. ugy nyitva állot mint az elöt. minek elötte el végezem ezt a levelet, jó kédnek azt is meg tudni hogy, a birodalomban a szokás, hogy acsászárok változásakor., mindenik jancsárnak. hó pénzit napjában egy pénzel meg szaporittyák, ás azon kivül, mindenik jancsárnak 15 taller, (baxis) az az áldomás adatik, mostanában hogy ki adták. ment 5000 erszény pénzre, tudgya kéd. egy erszény, ött száz tallér, nekünk. fele elég volna. jó éttzakát édes néném. a császáral almodgyék kéd.