rodosto - 15 martÿ 1727.

Nénékám. aleveleidet igen kedvesen, és édesen vettem, és csak kéd tud nád mézes téntával irni. de más nem, nem is illenék, mindennek követni, nénékámot, mert csak akis ujunkban töb ész vagyon., mint másoknak egész csonttyaiban, itt mi csak csendeségben élünk, tölttyük, huzuk. vonnyuk azidöt, minden mulattság elöttünk fut. de ugyan is miért keresné amulattság abujdosokot. mivel másokot is talál, minékünk csak suhajtás., annyit is suhajtottam már, hogy ugy tettzik más féle áért nem veszek bé. csak mindenkor a magam suhajtásit, Istennek igy tettzik. ugy legyen, azt irod néném, hogy felellyek meg. holmi kérdésidre. és hogy idö töltésért, többeket is fogsz tenni, micsoda bajomra vagy nekem. ha Constancinápoly pusztavolna. semmit nem szollanék. de minden nap eszes, értelmes, emberekel vagyunk. még is nekem tenni ollyan kérdéseket., az illyenért ne haragudgyam., de nem merek, inkáb engedelmeskedem, és ha roszul is, meg fejtem kérdésidet. azok a mély kérdések pedig, ha eszemben jutnak, ezek, ha mindenkor elsöb valo volté aromai pápa. a Constancinápolyi patriarchánál. mikor kezdödöt a nagy böjt, három misét mondani karácson éttzakáján. és hogy mioltátol fogvást. hallanak orgona szót. atemplomokban. azt nem csudálom annyira. hogy nekem teszed ezeket. a kérdéseket, mert a csak arra valo hogy engemet boszszonttsunk, de azt csudálom hogy honnét vetted ezeket akérdéseket, elég ahogy, azelsöre. ez a feleletem. csak rövideden., hogy.az én itéletem szerént,. az elexándriai pátriárcha. régib. a Constancinápolyi pátriárchánál, és ö néki kelletet az töb pátriarcháknak tudtokra adni hogy mikor kezdödik. a nagy böjt, és mikor kel. illeni ahusvétot, eztet pediglen viz kereszt napja után. meg kelletet nekik irni. hogy a nap keleti tartományokban a püspökök egyszersmind kezdessék a böjtöt, és egyaránt tarttsák a husvétot,. akor nem volt annyi kalendárium mint most. de idövel, a császárok. kivált agörögök, csak Constancinápolyban lakván, apátriarchájokot nagyob nagyob méltóságra emelték. ugy anyira, hogy azt tették alexándriai pátriárchának., akit a Constancinápolyi patriárcha akart., de mind azokban a fel magasztaltatásokban is, a Constancinápolyi pátriárcháknak. sok ideig eszekben sem volt, hogy magokot hasonloknak tarttsák. a romai pápákhoz. a mint ezt láttyuk egy nehány Conciliumokban., hogy a pápa követtyi. mindenkor az elsö hellyen ültenek., hanem idövel, a Constancinápolyi pátriárchák nagy gazdagságok miat. annyira fel fuvalkodának, és ollyan hatalmasoká lének. hogy mágokot nem apápák után valoknak. hanem hozájok hasonloknak. kezdék tartani, és végtire a kincs. és a hatalom. anyira fel emelé öket, hogy egyik a többi közöt, ollyan szinü papucsot kezde viselni, amelyet csak a császároknak volt szabad. ez ellen a császár nem mére szollani, mert más nap ki ugrot volna a székiböl. ha szollot volna. hanem csak aromai pápa méré arrol meg inteni. de akevély patriarcha. az intésnek nem engede, és jobban szereté a pápával esze veszni, és meg hasonlani a nap nyugoti anyaszent egyháztol, mint sem a császári papucsot letenni, ugyan ez a Caeruléus is kezdé az el szakadást. és az utánna valoi ötet követék., egy nehányszor akarának viszá térni az uniora, de végben nem vitték. mert nem igazán kivánták. mikor agörög császároknak szükségek volt a pápákra, akor mindeneket fogadtak, föképen mikor a törökök kezdének közeliteni Constancinápolyhoz. akor maga is a császár a pápához ment apátriarchájával. és ót mindeneket igerének. de viszá térvén, és látván. hogy apápátol annyi segittséget nem vehet. amint gondolta volt, a pátriáchájával is meg nem tartatá igéretit., a bizonyos édes néném. hogy a romai püspök. mind a nap keleti. mind anap nyugoti anyaszent egyházban elsö volt mindenkor., eleg inkáb a Conciliumokbol tettzik ki, a midön a pátriárchák együt voltanak. három, vagy négy száz püspökökel. amásodik kérdésed az. hogy mikor kezdödöt. a nagy böjt, közönségesen mi azt tarttyuk. hogy anagy böjt. apostoli szerzés. de ha szinte száz harminczadikban rendeltetet volna is. a mint ezt igy sokan tarttyák. ugy is ollyan tanitványok rendelték. akik üsmérhették az apostolokot, a harmadik kérdes, hogy mikor kezdödöt. a szokás. három misét mondani karácson éttzakáján., a bizonyos. hogy a mise mondásnak száma eleinte nem volt csak egyre határozva mint mostanában, olvassuk ollyan szent pápákrol. püspökökröl, hogy a sok mise mondásban. ugy el fáradtak sokszor hogy másoknak kelletet öket segiteni, a görögöknél napjában csak egy mise szokot lenni. az is innep napokon. ha tiz püspök volna is együt. de mind atiz. egyszers mind mond egy misét. egy celebral; atöbbi mind utánna mondgya., némellyek akik azon nem törödnek hogy könyvekböl keresék annak okát. miért mondanak 3 három misét. azon az éttzakán., azt tarttyák nagy áitatoságal. hogy a papoknak 365 misét kel mondani esztendö által. nagy pénteken, és nagy szombaton nem mindenik mondhatván, igy két mise marad hátra. hanem karácson éttzakáján. töltik ki a számot. ejooké vagy sem. nem nekem kel el végeznem. hanem csak azt felelem a kéd kérdésire. hogy közönségesen azt tarttyák. hogy azt a szokást száz negyvenedik esztendöben vették bé; ez elég régi szokás. a negyedik kérdés. hogy mikor hallottak orgona szot atemplomokban. erre az a felelet, hogy egy görög császár küldöt ajándékban egy franczia királynak egy orgonát; avolt elsö europában. mely tályban volt az. arra nem emlékezem, hanem azt irják hogy hat száz ötven nyolczban kezdettek orgona szokot hallani a. templomokban., a görög császár hogy küldhetet orgonát nem tudom, mivel azö templomokban semmi féle musika nincsen. nó édes néném vagyoné még töb. már most hogy belé izeledtem azt akarnám. hogy volna vagy két fontni kérdés. mind azon által. akérdéseknek szakaszuk végit,. és ujra ne kezdgyük. ha nem az egésségedre vigyáz. mert a sok kérdés. annak meg árthatna, és azon légy édes nénékám. hogy kelemen. ne keletlen. hanem kelemetes legyen nálad. Isten hozád. mind holtig.