rodosto - 23 maji 1725

Edes néném meg bocsáson kéd. hogy hazudtam, vagy is inkáb, hogy a pennám hazudot. mert rodostorol dátáltam holot nem vagyok a városban. hanem mellette, mert tegnaptol fogvást sátorok alat lakunk. ha tanácsot kérdettek volna töllem. mászorrá hadtuk volna a táborozást. mert a vászon ház, csak akor jó, a mikor más képpen nem lehet. de az ur akarattyán kel ügetni. elég a hogy, itt a sok kevés semmi dolgaimtól ment lévén. szabadoson el kisérhetem kédet a mi remeténk látogatására. mennyűnk már most hozája. és nézzük meg. micsoda barlangot épit magának. mert az utolso levelemtöl fogvást. elég ideje volt, és ha egyszer bé zárja magát. azután nem szol hozzánk, ugy tettzik hogy az utolso levelemben ót hagyok félben, hogy ez az állat. végtire egy kis selyem házat épit magának. amidön ez az állat ahoz akar fogni. az ételt el hadgya és mindenüt keres magának ollyan helyt ahol épithessen azért seprü agakot. hintenek néki. és falra is ágakot függesztenek. számokra, mihent az ágokra fel másznak, azonnal el kezdik a selyem eresztést, és körös körül bé polállyák magokot, az elsö selyem nem ollyan jó, mint azutánna valo. amidön magokot egészen és jol bé takarták volna. azt a kis házát. belöl ismét meg béllik ollyan gyenge és tömöt hárttyával, a hová az áer nem férhet. ezt az utolso munkát el végezvén. akor el aluszik. és aváltozáshoz készül. valamint láttyuk hogy a hernyok pillangoká változnak. ahoz a változáshoz pedig két vagy három hét kivántatik. a még ez eltelik. addig jó meg tudni, hogy az a kís házacska ollyan formáju. és ollyan nagy, mint egy galamb tojás. a selymet a melynek hasznát veszik, ugy kel gondolni. mint ha a tojást selyemel bé boritanak., a hárttya. amelyröl szollottam ide fellyeb, ollyan mint a tojásnak a haja, a három hét el telvén, az állat halottaibol fel támad. de más formában. mert az házán egy kis ablakot. furván onnét szép fejér ábrázattal. és szárnyakal repül ki. az elöbbeni köntösét. a házban hagyván, a házal együt a dajkájának hadgya. fáradcságáért. de mint hogy a selyem egészen el romlik. a midön a házát meg furja. azért csak egy nehányat hadnak meg magnak., és a többit a. melegre ki teszik, hogy az álat bennek meg hallyon, és fel ne tamadhasson, ugy a selyem egy szálban meg marad. mert az állat nem hagyván soha félben munkáját. a háza is egy szál selyemböl áll, a melynek hosza kilencz száz lábni, és némelykor töb, de még az a szál dupla, és egymáshoz vagyon enyvezve. már gondollya el kéd micsoda vékony szálnak kel annak lenni. már viszá térek azokhoz., akiket magnak meg hadnak, a házokbol ki furván magokot, ők onnét el nem távoznak. a nösténnye sokal nagyob a férjeknél, egy nehány napot szabadságban töltvén egymással. azután. egy papirosra teszik a nöstént. valamint a gyermek ágyban, és apapirosra tészen, leg aláb ött száz tojást. ebböl el itélheti kéd. hogy nem kel sokat meg hadni magnak. és hogy, négy vagy ött pár, elég maradékot hágy., immár a selyem meg vagyon. de az erösen aházhoz vagyon tekerve, és enyvezve. azt le venni meg más mesterség, de azt is meg cselekszem. csak kedvit talállyam kédnek. leg elsöben, is azokot akis tojás formákot. lágy meleg vizben vetik. hogy az enyv meg olvadgyon. azután egy kevés seprü szállal habarni kezdik, azért hogy a selyem szál. a seprüre tekerödgyék, de csak hat szálat tekernek együvé. és a még egészen le tekerik, addig mind a meleg vizben maradnak a kis házacskák, aztot tudgya kéd. hogy a selyem., természet szerént sárgás, és ha meg mossák. szép fejér. immár bizvást nevessen kéd, hogy ollyan dologra akarom kédet tanyitani, amelyet kéd jol tud. de mint hogy kéd ugy kivánta. engedelmeskedni kel, de aztot talám nem tudgya kéd. hogy voltak ollyanok, akik meg probálták. hogy a pók hálo, még eröseb volna a selyemnél. hogy azt ugy meg lehetne szaporitani. mint a selymet. de mint hogy több költtségben telnék, azért abban hadták. mert egy nehány ezer pokot. husal kellene tartani. hát azt irtamé meg valaha kédnek. hogy égyiptumban. egy nehány ezer tojást tesznek egy meleg kemenczében. és husz nap mulva. annyi ezer pislent huznak ki belölle. de azt tarttyák. hogy azért a gyuk hus ót nem ollyan jó. ma látom hogy. csak a gazdaszszonyságrol kel kédnek irni. de félben hagyom. mert el felejtettem volt. hogy táborban vagyok. de a mi táborunk ollyan mint az ízraéliták tábora. ahol egy puska szót sem hallani. azért jó éttzakát ís kivánok kédnek., mert it nem kel félni azellenségtöl. csak a fülben mászotol. p. s. aztot tudgya kéd. micsoda rendet tartunk a városban. itt is hasonlo renden és szokáson járunk., nincsen is szeb ajó rend tartásnál., aztot egy közönséges ember is véghez veheti házánál. de arra a mi földünken, nem igen hajtanak, még az urak is. de jol cseleksziké?