jénikö - 10. 8bris. 1719.

Micsoda szép állapot az. tegnap ebédet ásiában ettem vacsorát pedig europában. ide pedig nem a levegö égben hoztak, hanem avizen. mind ezekböl meg üsmeri kéd. hogy ide viszá jöttünk, és a taborozást el végeztük, a bizonyos hogy nem az ellenség elöl jöttünk el, hanem a sok esö elöl. a melyet el nem lehetet üzni. noha két generalis vagyon velünk. a minden napi mulattság már itt abbol fog állani. hogy vagy bercsényi uram jö mi hozánk. vagy mi megyünk hozája. a vadászat sem mulik el. de a sem. mulik el. hogy ellenünk ne vadászanak a portán. mert a német követi leg többet azon elmélkedik hogy nekünk árthasson, mi pedig leg kissebben sem ártunk néki. és nem tudom mi végre kivánnya üldözni ezeket a szegény bujdoso magyarokat, a kik itt a tenger parton csak dohányoznak. suhajtozásal. édes néném. vallyon az ollyan világi üldözök olvassáké az évangyéliumot,. gondollyáké azt, hogy még bé is kel a szemeket hunni egy nehány száz esztendökig, akoron nem a camara szék eleiben citáltatunk. sem nem annak törvénnye szerént mondgyák ki a sententiát. hanem a szerént a kegyes évangyelium szerént. a mely azt parancsollya. a császároknak is. hogy meg bocsásanak az ellenségeknek, és a roszért, jol tegyenek. az ollyan itélö szék. a hol az allégátiot bé nem veszik. nemis az ország törvényit, hanem az évangyeliumot teszik ót a fejdelmek eleiben. akoron egy fejdelem, hejában fogja azt allégálni. a ministerim jovallották nékem. hogy a bujdoso magyarokot., bujdosásokban is üldözem. és a politica ratio arra vit, hogy öket ollyan állapotban vessem. a melyben jövendöben se árthassanak. az illyen menttségre. csak azt felelik. nem kellet volna azon igyekezni hogy el vegyed töllök azt a kenyeret, a melyet én rendeltem nékik idegen országban. minek utánna már el vetted volna az örökségeket; apolitica rátioért, nem kellet volna jövendöbéli bizonytalan roszért. bizonyos roszat követni felebarátidon, ha mások is igy gondolkodnának. békeségben maradnánk. talám gondolkodnak. de az illyen gondolat csak által megyen rajtok valamint a purgatio, atalám tudva nincsen kédnél, hogy mi mostis abban a szándékban vagyunk., hogy franczia országban viszá mennyünk. és ha csak ami akaratunkon állana. ma indulnank meg. de csak azakarat áll mi rajtunk. a tehettség pedig máson. mivel a fejdelem ezen szándéka iránt. a franczia udvarnak egy nehány rend béli leveleket irván. arra egyenes választ nem vehetet még eddig. az udvar se nem tilttya, se nem jovallya az oda valo menetelit. világosan. a mellyekböl, ki tettzik hogy nem kivánnya oda valo menetelünket., inimicus homo hoc fecit,. akik itt mi ellenünk vannak, ótt is ugyan azok gátolták meg utunkot; franczia országot orleáns hertzeg igazgatván. mivel akirály még nem arra valo. mindenkor nagy baráttságot mutatot a mi urunkhoz. az annya pediglen, a kiis egy házbol valo a mi fejdelem aszszonyunkal. ugy szerette mint a fiát, mind holtig, de a fejdelmek közöt lévö atyafiság és baráttság. ollyan mint a nád szál, ha jol vagyon dolgod, mind az atyafiság, mind a baráttság fent vagyon. ha pedig roszul vagyon. és reájok szorulsz; csak azt mondgyák. nescio vos. e már rajtunk bé tellyesedet. mivel orleans hertzegnek az urunk még egy levelét nem vette. annyi sok szép igéreti után. leg kissebben. dolgait ebben az országban. a portán nem segitette. illyen a fejdelmek baráttsága, illyen reménség nélkül lehet hozájok folyamodni mind azoknak. a kikre szükségek nincsen, és csak ugy bannak az emberel. valamint a tzitronnal, a melyböl a levit ki facsarván azután elvetik. ha a forrásbol jol iszunk, azután annak hátat fordittunk. reánk pedig most nincsen szükség, az elmultot el felejtették, és a hatalom kezekben lévén, jövendöre nem hajtanak. a kéd mondása szerént, derék allapot a szerencsén fekünni, avalo hogy az ollyan ágy. nem igen allando; de a még tart. addig csak jó rajta fekünni, meg nem kel édes néném az igéretet másolni. a nemes vér. a mit fogad meg tarttya. ha magyar országi volna kéd. tartanék valamitöl. de erdélyi lévén. ótt a nemes aszszonyoknak a szavok ollyan állando. valamint a brassai havas, tartsa meg hát kéd igéretit, és bárom, vagy négy holnapját a télnek tölttse el kéd itt a magyar aszszonyokal. valo hogy kéd lesz egyedül érdélyi, de egy erdélyi aszszony, nem éré annyit mint tiz magyar országi. arosa többet érr a koronál, a nap fényeseb aholdnál., mikor magyar országon fogyatkozás vagyon a napban. csak egy erdélyi aszszonyt vigyenek oda. annak szépsége elég fényeséget ádd. e nem dicséret. hanem igaz mondás. haaz Isten öket szebbeknek teremtette másoknál, ki tehet arrol., arrol sem tehet senki is. ha le fekszem mert tizen egy az ora., ha a szerencsén nem fekszem is, csak jol aludgyam. job az egesség annál. ezután csak azt nézem, mikor fog kéd ide érkezni, de minden pereputyástol kel ide jöni.