rodosto - 17 january 1757.

kedves néném tudodé hogy Imrehor musztafát le tették. és az Álepi pasát tették helyében eréz effendi volt annak elötte, és ami még roszab. keresztyén volt, mert görög nemzet. azt mondám hogy ami még roszab. mert abizonyos hogy a hit tagado vezérek koránt sem voltak olyan jók akeresztyénekhez, mint a valoságos születet török vezérek. ez az uj vezér még Álepben vagyon. sok idö kel amég ide érkezék azt irod nénem hogy atörök császár leányinak igen rosz az állapottyok, mivel nem lakhatnak a férjekel. és hogy töbire öreg pasáknak adgyák öket avalo hogy a házaságot épen nem kivánhattyák. mivel. akár öregnek. akar iffiunak adgyák öket de a ferjekel nem lakhatnak, és alakadalom után Constáncinápolybol ki kel meni valamely nagy pasaságra, gondolom. azért tselekeszik hogy valamely zenebonát ne indittson. hogy ha pedig férfiu gyermeke lenne. mihent születik mindgyárt meg kel halni, noha tudok olyan vezért akinél a Császár leánya volt, it ám olyan dolog nem törtenik, mint a nagy károly császár leányával történt. A császárnak volt egy Éginhárt nevü secretáriusa, ez amaga hivatallyát oly jól viszi vala végben, hogy mindenek szerették. de atöbbi közöt a Császárnak egyik leánya még inkáb szereté ötet. viszontag öis nagy szeretettel volt Immához., mint hogy pedig. ez a szeretet hová továb nevekedék. igen veszedelmes dologra és probára adá magát, mivel egy éttzaka az Imma ajtajára mene kopogatni mint ha a csaszár küldötte volna ötet. de mihent bé botsáták Immának más dologrol kezde beszélleni. a ki is örömel halgatá. és nagy kegyes szeretetel fogadá.. és hajnalig együt maradának hajnalban pedig Eginhárt viszá akarván terni láta hogy sok hó eset volna amég egymásal mulatták volna magokot, attol igen kezde tartani. hogy a hoban. a nyomárol meg ne üsmerjék és meg ne tudgyák hogy honnét jöt volna ki. a Császár leányának meg mondá hogy mitöl tartana. és mitsoda nyughatatlanságban volna. tanátsot tartának együt hogy miképen tselekedgyenek hogy semit észre ne vegyenek. végtire a fejdelem aszony talála modot abban., apedig a volt, hogy a szeretejét a hátán ki vigye ahóból, A császár pedig az egész éttzakát álom nélkül töltötte volt. és igen jó regel fel kelvén az ablaknál volt. és látá a leányát hogy mitsoda nehezen vitte aterhét. és azt letévén, nagy siettségel viszá tére. a császár ezen mind tsudálkozék. mind meg keseredék., Eginhárt bizonyos lévén abban. hogy a tselekedete nem maradna sokáig titokban. meg akara válni az udvartol., és a Császár lábaihoz borulván kére arra. engedelmet. mondván hogy szolgálattyáért nem vett volna jutalmat. a Császár felelé, hogy fog gondolkodni. és bizonyos napot ada néki, a melyen tudtára fogja adni szándékját azon anapon pedig a Császár esze gyüjté atanatsit, elejekbe tévé a secrétariusnak vétkét. és elé beszélé a mit látot vala, tanátsot kére töllök olyan dologrol a mely meg gyalázta házát, ki ki mást tanátsola maga pedig azt mondá. hogy Eginhárt ha meg bünteti, azal nem hogy meg kísebitené, de meg nagyobá teszi a familiája gyalázattyát. azért inkáb szereti ezt a gyalázatot el fedezni a házaságnak palástyával., Eginhárt bé hivaták, és azt mondák néki hogy a szolgálattyáért jutalomul a Császár leányát adnák néki, Igen is néked adom mondá a császár. aki téged oly jó voltábol a hátan hordozot., a fejdelem aszonyt mindgyárt hivák. és az Eginhárt kezire adák, ök lássák, én pedig jó éttzakát kivánok, ennek a holnapnak akezdetin. akará egy Istentelen a frantzia királyt meg ölni. de meg fizetet érette