rodosto - 21 8bris 1749

It atol nem igen tarthatni, hogy atávul valo tartományokba, a Gubernátorok, az engedelmeséget félbe rugják, és magokot szabados uraká tegyék., mivel arra igen vigyáznak, hogy olyan gubernátorokot tegyenek. akik a császár udvarában neveltettek. akik nem tudgyák se apjokot se anyokot. se semi pereputyokot., a kiknek nem lévén semi támaszhoz reménségek, nem, lehet valamit kezdeni a császár ellen A császár azt meg nem engedi hogy az atyának gazdagsága a fiára szállyon, minden pasának az öröksége, a császáré, és abbol annyit ád agyermekeknek, amenyi elegendö hogy élhesenek. A császár, ha nem jó szemel láttya, valamely pasának. nagy hatalmát. vagy gazdagságát. akoron vagy hugát. vagy más attyafiát adgya néki., az el jedtzéskor nagy suma penzt kel adni, és drága ajándékokot, kel adni a házaság elött. házaság után pedig tartani kel nagy fényeségel. ugy anyira hogy akar mely nagy kintse legyen. de a felesége meg üresitti aládáit. még pedig véle sem lakhatik., mert a császár attya fiait ki nem viszik soha Constancinápolybol., magának pedig apasaságában kel lakni. a régi familiákra it semi tekéntet nintsen az ollyan pasa pedig, a ki császári vérböl valot veszen el. a feleségit. akit annak elötte vette volt el, el kel botsátani., akár mely nehéz dolog légyen a, mint hogy pedig az új feleségivel sem lakhatik, azért a felesége ád neki csemegére egy két halajkát, vagy rab leányt., nekünk is csemegére, elég bö szüretünk volt

Mikes Kelemen: Törökországi levelek [XML] - TL.178