bukurest - 15 martÿ. 1740.

Nem kétlem néném. hogy már egy nehány rendbéli leveleimet nem vetted volna, én is vettem, a februariusi leveledet. csak ugyan annak is tulajdonittom. hogy eddig meg nem fagytam. mert it rettentö irtoztato tél vagyon, 18dik 8bris állot bé. azolta minden nap szaporodot a hó. és nagyobodot a hideg. ugy tettzik hogy városostol együt. minket láponiában vittek. a jeges tenger mellé. mert senki nem emlékezik, illyen kemény télröl. epedig közönséges egész europában. a mi pedig hallatlan dolog, és talám soha meg nem történt, hogy a jégen, szekérel mentek volna dániábol, svéciában, de nekem ahoz mi közöm, ahoz töb vagyon. hogy rettentö hideg hazban kelletet a nagy telet ki töltenem. és ha az idén meg nem fagytam, meg fagyhatatlan leszek ezután, a legényim magok csudállyák hogy maradhatok. a hideg házamban; van is okok hozá, mert nekik engedtem a meleg házat. én inkáb türhetek mint ök. és nem zugolodom. de a nagy drágaság. és szükség itt. az uttzákon egymás keziböl vonnyák ki a kenyeret, sokszor történt, hogy ebédhez ültem volna. de kenyerem nem volt. mind ezeket nem lehet csudálni. mert másunnan semmit nem hozhatnak., itt pedig, vizmalom, molnár, minden esze fagyot; meg vallom hogy örömest meg válnék bukurestöl. mert itt igen unadalmas a lakás. nem tudom én micsoda féle emberek ezek. de ezekel nem lehet társalkodni. nem kel félni. hogy se molduvában., se it, egy boér is hijon ebédre, még gyermek koromtol fogvást. üsmerek egy boért itt, de leg kíseb baráttságot hozám nem mutat, mikor hozá megyek, a szót nem kimélli, mind az a többi, azt ugyan veszem észre, hogy nem mérnek avajdátol. az idegenekel társalkodni. de magok közöt is csak oláhok., meg bócsás néném. ha el végezem levelemet; mert egész penitentzia irní, valahány betüt irok. mind annyiszor kel a tüzhöz tartanom a pennámot, hogy a ténta meg olvadgyon, de micsoda tüz ez is, mert még az is sokszor meg fagy, fát igen ritkán, és drágán lehet kapni. ami keveset kaphatok. azt inkáb a konyhára adom., mert inkáb szeretem fázni. és jól lakni. mert a hidegben jobban esik az étel., könyörögj néném.. hogy meg ne fagyak már tavaszig. noha már közél van. de itt ollyan fergetegek vannak., mint ha most kezdené a telet. jó egésséget néném, nekünk meg egy kis lágy idöt.