csernavoda - 7 dik 9bris 1738

Én ha azkedves néném levelét nem veszem is de tsak irok, leg abol meg láthattya kegyelmed hogy még élek. de hogy lehetne kegyelmed levelit vennem. a midön soha egy helyben nem maradunk, hol a vizen, hol aföldön, hol az áerben járunk. de bártsak valamely jórol és ne tsak mindenkor a nyomoruságrol kellene irnom az el mult holnapnak 19 dik napján indulánk meg orosztsikrol, három, vagy négy ora mulva, ideis érkezénk, rosz állapotban, de a fejdelem végig meg akarja tartani a természetit., három vagy négy nap mulva hogy ide érkezénk, mindenikünket el tiltá magátol., még a borbélyiait is, valo hogy it pestis vagyon, de az orvosokot ugyan azért kelletet volna maga mellet meg tartani, a körülötte lévö tselédeket is el küldötte szállásárol. tsak épen egy kóbórló doktort aszakátsot, egy szököt olosz muskotérost. és két aszonyt tart maga mellet ezekböl, áll azudvara. ezek pedig olyan személyek. a kiket nem üsmérte ennek elötte egy nehány napal, leheté az ilyenekre bizni életét,? a minap éttzaka ugy volt, hogy a kik mellette vannak, azt gondolták hogy meg holt. mindgyárt hozám futottak meg mondani hogy halálán vagyon. de hogy meg ne haragittsam nem mentem eleiben, tsak azt feleltem valamint Esther. ha tsak a király nem hivat nem mérek eleiben menni. a török tisztek látván hogy nem helyesen tselekednék, meg izenék a fejdelemnek hogy venne valakit közüllünk maga mellé, ha halála történnék. legyen valaki melette, erre valo nézve meg izené nékem, hogy legyek melette., azért már egynehány naptol fogvást mellette lakom, a borbélyokot mint egy kitelen maga mellé vette, akiknek tanátsok. és akarattyok ellen, mint egy boszubol., éret vágata magán, egy szoval a mitsoda állapotban vagyon, nem hiszem hogy innét ki mennyen ezel maradok