fetislán - 26 aug. 1738.

kedves néném. a kegyelmed parantsolattyára orsovát meg vevök, már most nem berdot, hanem allát kiáltanak benne., ez a változás eszerént mene végben. a komendans látván hogy avezér tellyeségel el nem szálana alolla, valamég meg nem venné: azt is láta hogy az ágyuk a kö falakon igen sok ajtokot tsinálnának minden nap. de leg inkáb a vivé a fel adásra, hogy a hada igen betegeskedet. mert a sok nyoghatatlanságon kivül, asziget igen egéségtelen, tegyük ehez azt is, hogy a vezér ki kiáltatta volt. hogy a ki ostromra megyen. annak huszon ött tallérja leszen. erre valo nézve. sok száz jantsár iratá fel magát. az illyen hirt ha meg vitték avárban. gondolkozhattak a fel adásrol., a komendáns meg izené 12 dik avezérnek. hogy küldene valakit hozája, akivel végezhesen a vár feladásárol. a vezér ibrahim effendit küldé, aki is mindeneket el végezvén, 15dik a komendans a vezérhez jöve, nagy tisztelettel fogadá: és avezérnek. a várat fel adá; aki is ajándékal botsáttá viszá, ugyan azon anapon ajantsárok el foglalák a várnak egyik kapuját. a még egészen kitakarodik a német belölle. ugyan azon estve meg lövék örömét a táboron, a mi hadunk máris kezd oszlani. és talám tsak mi maradunk avezérel, az idén nem is tart továb a hadakozás, ami dolgunknak is tsak hamar vége lesz. avezér azt izené tegnap a fejdelemnek., hogy készüllyön mert 30 ezer emberel, temes vár felé mehet, ma pedig meg izené, hogy nem is kel erdélyröl gondolkodni. hanem arol,. hogy véle vidin felé menyünk, az Isten meg oltalmazta édes hazánkot arablástol., elég ahogy, holnap innét meg indulunk. és el hadgyuk a fekete, szalmával, földel. füvel, fövényel elegyesen sült kenyeret avezér meg igérte hogy az uton szemben lesz a fejdelemel. meg lásuk. ezel maradok kegyelmednek.