vidin - 11 aprilis 1738
Tegnap a mi fö generálisunk meg vendégelé afejdelmet. ugy tettzik, hogy ezt a pasát méltán nevezhetem generalisnak, ha a nem elég. gubernátornak nevezem mert ehárom bontsokos vezér; és leg aláb hatvan. vagy hetven ezer embernek parancsol. hadakozás idejében, azö pasasága pedig, mind szélyeseb. mind hoszab. mint tsaknem kétszer erdély országa. hát. az ilyet nem leheté hini generalisnak. vagy gubernátornak, ö pediglen azö tartományának. mint egy örökös ura., mind addig valamég ki nem teszik belölle, a pasa tehát sátorokot vonatván fel avároson kivül, tegnap 8 orakor oda menénk nagy pompával. apasa is egy ora mulva nagy Céremoniával oda érkezék. és a maga sátorában le telepedék erre jó vigyázni, hogy nem ö várt minket a sátorok alat. hanem mi ötet. mert a török igen meg tudgya tartani a Ceremoniát, egy ora mulva a fejdelem hozája mene, és a beszélgetés egy oráig tarta. ez a pasa szép ember, vezéri modon termet. ez örmény volt, azért is nevezték halváts. mehemetnek, igen kegyes. és okos ember, valo hogy nem volt hadi ember, mivel a fö harminczadoságból tették pasának, ebben az országban egyszersmind nönek fel az emberek az ilyen nagy pasaságra, valamint a gomba. elég ahogy most minden orán meg fog innét indulni. legaláb öttven ezer emberel; orsovát lötetni, a beszélgetés után, a fejdelem a maga sátorában mene, és atiszteivel ebédhez üle, a melyet a pasa készitetet volt, leg aláb ötven tál. étek. volt egymás után az asztalon, a pasa a maga sátorában ett, ebéd után. vagy hatvan jó paripásal. czidáztatot a pasa. azután tzélt lödöztetet flintákbol, azután nyilakal. a paripáit meg jártatta., mind ezeknek vége lévén ött orakor. a vatsorát el hozák. és vatsora után lora ülénk, és haza ballagánk, egy kevés idö mulva a pasa is viszá mene avárban., a török vendégség, ilyen szomoru vigaság, ebédre hivut. de velünk nem ett, azután nem is láttuk. mikor el jöttünk., nem kivántatot el butsuzni tölle. a nagy török urak igy szokták vendégelni fö keresztyéneket a kik bort isznak,. a belsö város. nem szép, a külsö rut, pusztás. és sáros. de a városon kivül szép térségek vannak. it pedig minden nap szomoru állapotokot látunk., mert minden nap láttyuk. hogy uttzárol. uttzára hordozák a rabokot, hol férfiakot. hol leányokot, hol gyermekes aszonyokot, boldog aszony az olyan. a kit gyermekestöl együt veszik meg. mert sokszor történik, hogy egy az aszonyt veszi meg. más meg a gyermekét, egy orában ugy el válnak egymástol, hogy soha többé esze nem kerülnek. de a rendes dolog volt, hogy török. egy szegény németet akarván el adni., uttzárol. uttzára hordozta, kialtván, tiz tallér, hat taller, ött tallér az arra. de senki nem igére semmit is érette., a török szegény lévén, nem hogy arabját tarthatta volna, de magának sem volt egy polturája is haragjában. hogy senki meg nem akarta venni. a kávé házban viszi, ót el adgya egy finsa kávéért. ilyen oltsu. itt a tsászár madár.