csernavoda - 5 marty 1738.

Talám már az irást el is felejtette kegyelmed én még el nem felejtettem., azért azt irom. hogy tegnap érkeztem viszá bukureströl. a fejdelem Constantinus vajdát küldöt volt köszönteni, a ki is nagy betsülettel fogadot, és pompával vitete magához, a még ótt voltam, avajda tartot tisztességesen, és betsületesen is botsátot el., adunán száraz lábal. mentem és jöttem által. attol igen féltem hogy a lábam belé ne sipadgyon, roszabul jártam volna mint. szent Péter. a vezér levele ma érkezék, a melyben minden féle igéretek bövölkodnek. abban a sok biztatások, hogy 30, vagy 40 ezer embert adnak melléje. de abban thamás vagyok., végtire azt irják, hogy innét vidinben kel menni, mire mivégre Isten tudgya. tsak ugy bánnak velünk mint a gyermekel. és vázt akarnak belöllünk tsinálni, mert azt gondolja a porta, hogy mihent vidinben érkezünk, az egész magyar ország és erdely lora. ül. és hozánk jö, talám ugy lehetne ha azöreg urunk élne, de most hogy hozánk jöjjön valaki Isten ne adgya, hanem kédet tarttsa meg.