Rodosto - 2 januarÿ 1737.

Adgya Isten hogy az ö áldásával és vigasztalásával kezdhesük. és végezhesük ezen esztendöt., a fejdelem egy nehány napot mulatván Constancinápolyban, a bujdoso felekezeti közi az elmult holnapnak 17 nápján idé viszá tére, ennek a hirtelen valo viszá térésnek pedig oka az, hogy mihent a porta meg tudta hogy Constáncinápolyban érkezet, mindgyárt meg izente hogy ide viszá térjen, nem is kelletet volna oda menni. de bonneval volt az oka. mert mint hogy a portának a Császáral valo békésége még tárt., de sött még mint hogy a Császár a porta és a muszka között valo közben járó, a porta nem akart okot adni a Császárnak apanaszra, hogy miért hozatta maga mellé a fejdelmet, mert it, igen tartanak attol; hogy a Császárt valamiben meg boszonttsák. mert nem akarnak két ellenséget tsinálni., az egy is elég most nekik. ezen okbol küldék oly hamar ide viszá a fejdelmet, a ki is mint fogja magát hozánk, alkalmaztatni nem tudhatom. de a mint észre kezdem venni, igen mesze eset alma fájátol. légyen Isten akarattya. mászor többet

Mikes Kelemen: Törökországi levelek [XML] - TL.123