Drinapoly - 22 aprilis 1718

Nem tudom ha a noé bárkájábol iromé ezt alevelet vagy drinápolybol., mert itt mindenüt ollyan nagy árviz vagyon., hogy az egész város vizben vagyon, csak ajó hogy tiszta idök járnak., másként azt gondolnok hogy esmét özön viz leszen, hihetö hogy a hegyekben lévö havak szaporitották meg az itt valo folyo vizeket. mert a mely folyo viz megyen ell a házunk elött, ugy meg áradot. hogy az uttzákon csonakokon járnak. de itt ollyan dolog történt, a mely csak az özön vizkor történt, mert itt loháton kelletet el hozni az éttket akonyhárol. hallotta kéd azt hogy még aromai császárok is illyen pompával küldöttek volna akónyhára. csak éppen habakuknak lehetet volna száraz lábal étket hozni, eza pompás étek hozás. talám két nap tartot, azt ne gondollya kéd hogy tellyeségel gyalog is el nem hozhatták volna, mivel a viz csak szár középig ért. de aszolgák inkáb mentek lovon akonyhára. abizonyos hogy nem volt szükségünk arra a nagy oriásra., aki felöl azt tarttyák a sidok hogy az özön vizkor ha fel mene a leg nagyobik hegyre. aviz csak öviig ért, és mindenüt a bárka mellet járt. valamint a csatlos, a hinto mellet. már ezután lehet hireket irni, mert mind aházam melegeb, mind pedig a hirek meg olvadtak, a szeretetemet az özön viz el nem olttya, hát kéd szereté engemet. vigyázé kéd az egésségire.