viszá tért a fejdelem.
Type: TÖ,I,TÁ
A szultánnál tett látogatás leírását, Mikes élményszerű beszámolóját kiegészítik, részleteiben hitelesítik Rákóczi sorai: „A lefolyt év utólsó napjaiban adta értésemre a birodalmi főkanczellár, hogy a sultán ezen év 4-ik napján, keddi napon óhajt engem látni az ő nagy tanácsában, a hova nagy készülettel és pompával… vezettek be. Nekem minden nem-látott és szokatlan látványt nyujtott, a mely felett szerte mélységes csend uralkodott, és ez, valamint a felség ábráza ta a félelem és nem a szeretet kifejezője volt. Már leült a császári emelvényen, a nagy és mindenünnen nyitott teremben, és már csak a nagyvezér hiányzott, a ki egy más ajtón ugyanabban az időben, mikor én, lépett be oda és a császár rácsos ablaka alatt helyet foglalt. Jöttek oda iródeákok és igazságszolgáltatást kérők… Körülbelül egy óráig tartott a törvénykezés, a mit a sultán nevében adott ebéd váltott fel, a nemzet szokása szerint a füszeres ételek hosszu sorából összeállitva; ezeket egyenként rakták egy és ugyanazon időben minden egyes s bárki vendég részére teritett asztalra; hanem az ebéd alig tartott tovább félóránál. Az asztalok felszedése után a nagyvezér a sultánnal levélben tudatta, hogy én kihallgatást óhajtok tőle nyerni. Hosszu időköz multán végül választ kaptam s a vezér kajmakám, kik előttem jártak, hosszu folyosókon át a császárok kapujához vezettek… két kapucsi basa vagy ajtónálló megragadta karjaimat és a palota belsejébe vezetett, — ez a szokás megtisztelés számba megy a törököknél, a mi nekem legnagyobb mértékben visszatetszett… Rövid volt tisztségem, a melyben jövetelem okát bejelentettem, és magamat jóindulatába ajánlottam; tisztelgésem magyarázatát a porta tolmácsa adta meg, a sultán a vezérnek, ez a tolmácsnak s ez nekem adta meg a választ, és a nagyobb megkülönböztetés okáért a sultán jelenlétében két eunuchtól egy diszköpenybe vagy kaftánba öltöztetve, eltávoztam… Ezeknek megtörténte után visszavezettek szállásomra és ámbár minden tekintetben jót engedtek reménylenem, mindazáltal nem alkottam magamnak jobb véleményt, a mi egyáltalában nem csalt meg engemet.” (Vall 332—33.)
XML data
<note type="critical annotation" subtype="TÖ,I,TÁ"><text>A szultánnál tett látogatás leírását, Mikes élményszerű beszámolóját kiegészítik, részleteiben hitelesítik Rákóczi sorai: „A lefolyt év utólsó napjaiban adta értésemre a birodalmi főkanczellár, hogy a sultán ezen év 4-ik napján, keddi napon óhajt engem látni az ő nagy tanácsában, a hova nagy készülettel és pompával… vezettek be. Nekem minden nem-látott és szokatlan látványt nyujtott, a mely felett szerte mélységes csend uralkodott, és ez, valamint a felség ábráza ta a félelem és nem a szeretet kifejezője volt. Már leült a császári emelvényen, a nagy és mindenünnen nyitott teremben, és már csak a nagyvezér hiányzott, a ki egy más ajtón ugyanabban az időben, mikor én, lépett be oda és a császár rácsos ablaka alatt helyet foglalt. Jöttek oda iródeákok és igazságszolgáltatást kérők… Körülbelül egy óráig tartott a törvénykezés, a mit a sultán nevében adott ebéd váltott fel, a nemzet szokása szerint a füszeres ételek hosszu sorából összeállitva; ezeket egyenként rakták egy és ugyanazon időben minden egyes s bárki vendég részére teritett asztalra; hanem az ebéd alig tartott tovább félóránál. Az asztalok felszedése után a nagyvezér a sultánnal levélben tudatta, hogy én kihallgatást óhajtok tőle nyerni. Hosszu időköz multán végül választ kaptam s a vezér kajmakám, kik előttem jártak, hosszu folyosókon át a császárok kapujához vezettek… két kapucsi basa vagy ajtónálló megragadta karjaimat és a palota belsejébe vezetett, — ez a szokás megtisztelés számba megy a törököknél, a mi nekem legnagyobb mértékben visszatetszett… Rövid volt tisztségem, a melyben jövetelem okát bejelentettem, és magamat jóindulatába ajánlottam; tisztelgésem magyarázatát a porta tolmácsa adta meg, a sultán a vezérnek, ez a tolmácsnak s ez nekem adta meg a választ, és a nagyobb megkülönböztetés okáért a sultán jelenlétében két eunuchtól egy diszköpenybe vagy kaftánba öltöztetve, eltávoztam… Ezeknek megtörténte után visszavezettek szállásomra és ámbár minden tekintetben jót engedtek reménylenem, mindazáltal nem alkottam magamnak jobb véleményt, a mi egyáltalában nem csalt meg engemet.” (Vall 332—33.)</text><cit><quote>viszá tért a fejdelem.</quote><bibl unit="line" from="28">TL.8</bibl></cit></note>