ugy szeretné neveltetni a fiát és leányát. valamint ót pérában nevelik a francziák.

Type: TODO

Mikes a leányok nevelésével kapcsolatos korábbi (27.) levelét is francia vonatkozással indította el. Most is hangsúlyozza: de az országokban kellene látni hogy a nemes ember gyermekeit mint nevelik. A hazai nevelésről mondott kemény bírálatában Mikes saját élettapasztalatain és olvasmányain túlmenően a fejedelem hatása és történelemszemlélete érvényesül. Mikes Rákóczi udvarában és Franciaországban ráébredt a nemzeti kultúra fontosságára. A franciáknál virágoznak a tudományok és „mesterségek”, mert nekik magok királyok vagyon, s az ifjak neveltetése és az ország boldogsága előtt nincs akadály. Az erre épített gondolatok összefüggnek Rákóczinak az abszolút nemzeti uralkodó kötelességeiről vallott nézeteivel (Testament 381). A fejedelem vádolja az osztrák uralkodóházat azokért az elmaradt állapotokért, amelyeket az osztrák ecset festett a magyarokról: „melyik osztrák király alapított kollégiumokat, ahol az ifjúságba csiszoltabb erkölcsöket oltottak volna? Melyik állított akadémiákat, ahol ez a nemzet a tudományban és a szépművészetben művelhet te volna magát? Melyik használta fel ezt az ifjúságot udvari vagy hadi szolgálatban, hogy visszatartsa a dorbézolástól?...” (Emlékiratok 1951, 66.) Ld. Zolnai: II. Rákóczi Ferenc. Bp. Franklin, 152. — Köpeczi—Várkonyi 374. A nemzeti művelődés eszményét Mikes Rákóczi udvarában ismerte meg. Éppen akkor került a fejedelem mellé, amikor Kolozsvárt 1707 áprilisában megalakult a Nemes Ifjak Társasága. Rákóczi elképzelése szerint az ő személyes felügyelete és Ráday Pál irányítása alatt álló Nemes Kompánia tagjai magas katonai és társadalmi műveltségükkel mintegy példaképéül szolgálhattak volna az ország többi nemesének. A fiatal Mikes korán magába szívta azokat az eszméket, amelyek alapján Rákóczi a nemes ifjak nevelését új keretek között megindította. Íme egy részlet „Az Nemesi Társaság seregének rendi”, a szabályzat első bekezdéséből: „Az mióta az német nemzet által nemzetünknek minden ditsőssége le tapottatott, s az nagy emlékezetű familiák a sok változások és zaklatások után udvar tartásokra alkalmatlanná tétettenek,… ezen Nemesi Társaságnak serege legfűképen a végre rendeltetik, hogy zászlója alat lévő nemes iffijuság oldalunk mellett, szemünk előtt nevekedvén, hazájához való szeretetett az isteni félelemmel együtt több tudományokkal és jóságos erköltsökkel tanullya és gyakorollya, és az idő mostohasága által le tapottatott és el szegényedet atyák fijokat költség nélkül mind azokkal fel ékesíttethessék, az mellyek nemességekhez illendők.” (Ráday Pál iratai II, 162.) Vö. még Ráday esketési beszédét a Nemesi Társaság ifjaihoz, továbbá az ugyancsak Ráday által fogalmazott „A Nemesi Társaság belső rendjét illető szabályok”-at (i. m. 167 — 180). Rákóczi és Mikes nemzeti kultúrát, nemesi erkölcsöket szorgalmaz. Figyelemre méltó párhuzam fedezhető föl Mikes egyes megjegyzései és Zrínyinek a nemes ifjak nevelésére vonatkozó gondolatai között. A Török Afium ellen való orvosság c. röpirat, valamint Rákóczi (Vallomások, Emlékiratok) és Mikes gondolatainak rokonsága a magyar közállapotok, a nemesi rend szigorú bíráló tendenciájából adódik. Akárcsak Apáczai és Bethlen Miklós írásaiban. Zrínyi híres röpiratát 1705-ben adta ki Kolozsvárt Forgách Simon tábornok, Rákóczinak ajánlva. Szinte bizonyosra vehető, hogy ez a kiadás megfordult Mikes kezén is. Az a tény, hogy Mikes nagy fontosságot tulajdonít a hadakozás tudományának, Zrínyire és Rákóczira, ifjúkori eszményeire enged következtetni. Egy rövid részlet az Áfiumból: „A mostani nemes nem gondolja meg, micsoda az igaz nemesség… mit tanulnak? innya; mit többet? pompáskodni, egy mentét arannyal megprémezni, egy kantárt pillangókkal felcifrázni, egy forgóval, egy varrott lódinggal pipeskedni, egy paripát futtatni, egy szóval: esküdni, hazudni és semmi jót nem követni… Az urfiak szintén ilyek; az ital legnagyobb mesterség és katonaság… osztán ha a husz esztendőt alig érik is el, mindeniknek feleség kell… senki sem tanul tudományokat, senki nem lész zarándokká, hogy láthasson, tudhasson abból valamit hazájának szolgálni…” stb. (Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Zrínyi Kiadó, Bp. 1957, 383—84.) Vö. Gyulai Ágost: Zrínyinek és Mikesnek egy közös eszméjéről. EPhK 1898, 738—743. — Zolnai 1916, 18, 105. — Ld. a 82. lev. jegyz. 11. s. A harmadik fontos mozzanata Mikes előadásának a hazai iskolai rendszer bírálata. Kritikai szemlélete jellemző Rákócziéra, ami a fejedelem számos művében megnyilatkozik. „Vádolni fognak mások, hogy néha-néha az egyház pásztoraira és az iskolák tanitóira panaszkodtam” (Vall 436). Mindaz, amit Mikes a kollégiumi nevelés fogyatékosságairól elmond, éles jezsuitaellenes megfogalmazásban, szinte összegyűjtve megtalálható egy Ráday és Rákóczi által szerkesztett publicisztikai iratban, a Responsio-ban (1706). Ennek néhány Mikes levelével rokon gondolatára utalunk. A második pont az iskolaüggyel foglalkozik. Nem sok haszna van az országnak a jezsuiták által terjesztett tudományból. A „humánumokból” egyedül a latin nyelvet adják át az ifjúságnak, de azt is olyan módon, hogy a tudás helyett közhelyeket sajátíthatnak el. A klasszikusokból csupán a látszat kedvéért ismertetnek meg kisebb részleteket, de annál több jezsuita írót olvastatnak. A jezsuiták által átadott műveltség egyedül saját hasznukat szolgálja, ha egyáltalán műveltségnek tekinthető az ifjúság szofisztikus elhomályosítása, a skolasztika és az absztrakció túlhajszolása. A hosszas tanulmányok után a diákok semmihez sem értenek, végül egy levelet sem tudnak megírni. A jezsuita iskolákban ismeretlen a földrajz, mennyiségtan, történelem, építészet, politika stb., ami más virágzó országokban hozzátartozik az ifjúság neveléséhez. Az államot tönkrejuttatják azzal, hogy az ifjakat a korszerű tudományoktól elvonják, és így megfosztják az alkalmas vezető emberektől. Az éles hangú röpirat egyik pontja előírja, hogy a jezsuita rend vonuljon ki az iskolákból, hogy ott új, az állam számára fontosabb anyag legyen tanítható. (Vö. Ráday Pál iratai I, 705—726.) — Ezek után nem csodálható, hogy a fejlett franciaországi kollégiumi, iskolai viszonyokat megismerő Mikes a külföldi tanulási lehetőségek fölsorolása után leszögezi: a mi boldogtalan országunkban mind ezekre alkalmatossága nincsen egy iffiunak. noha mind ezekre, ollyan alkalmatos volna, mint akár mely nemzet. A kollégiumi nevelés bírálatához vö. a 27. lev. jegyz. Mikes széles látókörű kérdésföltevésében döntő elem Rákóczi közvetlen, személyes hatása. A fejedelem különös gondot fordított az állandóan szeme előtt levő apródokra. Egyik levelében ezt írja Eszterházy Antal tábornoknak: „…bizonyos lehet benne, hogy valamint in generali [általában] egész dicsőségemet és gyönyörűségemet abban tartom, hogy az ifjúságot hazám szolgálatjára nevelhessem: de in particulari [különösen] is a Kegyelmed fiának is atyja lenni kivánok…” (Köpeczi 213; Szegi puszta, 1710. július 6). Rákóczinak nemcsak Eszterházy Bálintra volt gondja, aki szintén a Nemesi Társaság tagja volt. Bercsényi Miklós írja az akkor már Danckában tartózkodó fejedelemnek, hogy szorítsa Lackó fiát a francia nyelv tanulására (Archívum R VII, 119, Brezany, 26. Martӱ 1712). — 1715. április 4-én írja Szathmáry Király Ádám (Mikes apródtársa) naplójába, hogy reggel kilenc órakor halt meg „az Mathesist tanító Mesterünk”. — 1716. március 4-én pedig: „szerdán délelőtt érkeztem bé Parisban exercítiumunk gyakorlására…” (Thaly Rákóczi Tár I, 1866, 350, 376). Összefoglalva elmondható, hogy Mikes korszerű nézeteit olvasmányai és külföldi tapasztalatai mellett Rákóczi udvarában szerzett műveltsége és a fejedelem állandó ösztönző hatása érlelte ki. A köznevelésnek Mikes hármas célját látja: hadakozás, tudományok és mesterségek tanítása. Nemesi és polgári igények találkoznak levelében úgy, hogy a nemes ifjak nevelésének kérdésében is modern polgári követelmények domborodnak ki. Az egyoldalú könyvműveltség megszerzése helyett gyakorlati irányú műveltségre van szükség, a tanulást az élet szolgálatába kell állítani. A retorikus-grammatikai oktatás, az egyoldalú latinos műveltség helyett Mikes gyakorlatiasságot, az élet minden területén érvényesíthető (gazdasági, jogi, természeti, irodalmi stb.) ismeretek fölkarolását sürgeti. A reáliák oktatásának szorgalmazásában Mikes a fejedelmet (Vall 41 stb.) és a külföldi szerzőket (vö. a 27. lev. jegyz.) követi. A hazai hagyományokhoz való kapcsolódása Rákóczi személyében válik kulcsfontosságúvá. Helyes Gyulai Ágost cáfolata Toncs Gusztávnak arra az állítására, amely szerint „a régi magyar irodalom nem hatott Mikesre, mert azt, korán elveszítvén a hazai irodalmi műveltséggel való összeköttetést, nem igen ismerte”. (EPhK 1898, 164.) Ld. még Riedl Frigyes: A magyar irodalom története Zrínyi halálától Bessenyei felléptéig. Egyetemi jegyzet, 1908, 275. — Király 1909, 345. — Zolnai Minerva 1937, 45. Az ifjak nevelésére vonatkozó gondolatokon, Mikes olvasmányain keresztül ott van a Port-Royal kultúrájának jegye, a janzenista tendenciák polgárias igénye is. A hasznos tudás szükségessége, az értelem gyakorlati alkalmazására való buzdítás, a morális-praktikus nevelési eszmék már a XVIII. század eleji újításhoz kapcsolódnak. Az új szellemi reformkövetelések szemben állnak a XVII. század végén is uralkodó jezsuita iskolai programmal s az idejét múlt tudákosságba merülő humanista oktatással. Abban, hogy Mikes a skolasztikus szellemmel szemben az élet és a „természet” alapján áll, Fleury abbé tanítványa is, aki elfogadja a természetes észt a morál irányítójának, de megveti a homályos definíciókat és fölosztásokat, a filozófusok „hiúságait”. Fleury nyíltan kimondja, hogy szakít Arisztotelésszel és a szillogizmusokkal. A fogalmak, a grammatikai kategóriák, az irodalmi és teológiai formák absztrakt világa Mikest sem csábítja. Ő a racionalista korszak és az új szentimentalizmus határmezsgyéjén okoskodik, de mindig valami célszerűség irányában, természetes józansággal és használni akarással. Mikes fölényesen elmosolyodik a jezsuita kollégium filozófusán, aki latin tudását és üres logikáját nem tudja az ország javára fordítani. Más az iskola és más az élet, fedezi föl az író hazai és külföldi tapasztalatok után kora elmaradt magyar iskolarendszerének ellentmondását. Ld. erre vonatkozólag a 27. lev. jegyz., továbbá Zolnai 1937, 48—55. — NRH 1935,1, 368—69. — Uő. 1960, 165—66. A korabeli hazai iskolai oktatás rövid jellemzését Id. Ravasz János (szerk.): A magyar nevelés tör ténete a feudalizmus és a kapitalizmus korában. Tankönyvkiadó. Bp. 1960, 23—30: A katolikus és protestáns iskolázás a XVII. században. 30—36: Haladó nevelésügyi törekvések a XVII. században. Ld. még a Köznevelésünk a kuruc korszakban c. részt. — Magyarország története 1526—1790. A késői feudalizmus korszaka. 376—79. A kuruc kor kultúrája. Közoktatás. — Vö. Kosáry II, 127—134, 207—210 (oktatás, iskolák 1711—1754). — Baróti D. It 1955, 205. Mikes nevelési elveit többen összefüggésbe hozták az író olvasmányaival, fordításaival. Pl. Abafi Lajos (Bp. 1878), Toncs Gusztáv (Bp. 1897), Gyulai Ágost (EPhK 1898), Lévay Ede (Bp. 1905), Kürty Menyhért (Egri Főgimn. Értesítője 1906—1907), Király (1909). A fönti szerzők elsősorban az Ifjak Kalauzában és az Idö jóll el töltésének Módgya Mindenféle rendben. c. munka 6. beszélgetésében találtak párhuzamos gondolatokat. Különösen hangsúlyoznunk kell azt a tényt, hogy Mikes 62. levelének írása idején fordította le Charles Gobinet (1613—1690) Instruction de la Jeunesse en la pieté chrétienne c. művét, amelynek első kiadása 1655-ből való. (Volt egy példány belőle Rákóczi rodostói könyvtárában.) Gobinet Richelieu egykori pártfogoltja, kora egyik legműveltebb kollégiumi nevelője volt. Az alábbiakban a Kalauzból és Mikes más olvasmányaiból és fordításaiból adunk néhány részletet. Fordításaiból az alábbi lényegesebb párhuzamos mozzanatot lehet a levél gondolataival kapcsolatba hozni: nevelés, rossz példaadás, atyák felelőssége. …az atyák. nem látnának anyi hálaadatlan fiakot, és el kerülnék a keserüségeket, a melyeket okoz nékik, a gyermekek rosz magok viselése. a melynek, el mondhatni, hogy ö magok a leg fővebb okai. (Tükör 129 recto). — Az ollyan szülék, kik rosz példát adnak gyermekeknek, kegyetlenebbek. agyilkosoknál… (Gondolatok 61 recto). — Nem hogy tehát azt mondanám. hogy az atyák nem tartoznak ere a köteleségre. de sött még azt tartom. hogy ez az ö leg fövebb hivatallyok… A gyermekek neveltetése. az aszonyokot illeti. mondgya aristotéles. és öket atudományokra oktatni a férfiakot de curra rei fam. c. 3…. (Az idö jóll... 54 recto) — …leg gyakraban az gyermekeknek veszedelmeket. az atyák okozák…. (Kalauz 63 verso) — Boldogtalanok az ollyan atyák… meg vakult atyák.? nem láttyátoké. hogy nem lehettek nagyob kegyetlenségel gyermeketekhez annál az kedvezésnél az melyel vagytok hozájok… el jö még az idö. hogy azok az gyermekek. kiknék most ugy kedveztek. átkozni fognak benneteket… mint hogy ti voltatok okai nyomoruságoknak… (64 recto) — Hogy az attyák. mi képpen cselekedgyenek. midön valamely hivatalra adgyák gyermekeket… (124 recto). A nemesi rend bírálata. Csak egy kevésé visgáld meg az nemesek életit. meg látod ezt az igazságot; és nyilvánosan meg üsmérheted. hogy nincsen ollyan rend az ki ugy meg legyen romolva. se tellyeseb rosz erkölcsel. mint az nemesi rend. Mert abban meg látod uralkodni azt a kevélységet. az ki mindeneket meg vét, és magoknál mindeneket aláb valonak tartanak… az mértékletlenségnek szeretöi, bátran és szemtelenül. dicsekednek rosz cselekedetekkel. irigyek, csak az magok hasznokot keresik. csak magokot szeretik. igazságtalanok. eröszakosok. kemények, és gyakorta kegyetlenek is másokhoz. és fö képpen az magok allattok valojokhoz. türhetetlenek. és haragosok szitkozodok. káromlok. boszu állok mod nélkül… oh Istenem micsoda élet ez? ollyan emberektöl. az kik az keresztényi vallásban vannak. (Kalauz 90 recto.)

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Mikes a leányok nevelésével kapcsolatos korábbi (27.) levelét is francia vonatkozással indította el. Most is hangsúlyozza: de az országokban kellene látni hogy a nemes ember gyermekeit mint nevelik. A hazai nevelésről mondott kemény bírálatában Mikes saját élettapasztalatain és olvasmányain túlmenően a fejedelem hatása és történelemszemlélete érvényesül. Mikes Rákóczi udvarában és Franciaországban ráébredt a nemzeti kultúra fontosságára. A franciáknál virágoznak a tudományok és „mesterségek”, mert nekik magok királyok vagyon, s az ifjak neveltetése és az ország boldogsága előtt nincs akadály. Az erre épített gondolatok összefüggnek Rákóczinak az abszolút nemzeti uralkodó kötelességeiről vallott nézeteivel (Testament 381). A fejedelem vádolja az osztrák uralkodóházat azokért az elmaradt állapotokért, amelyeket az osztrák ecset festett a magyarokról: „melyik osztrák király alapított kollégiumokat, ahol az ifjúságba csiszoltabb erkölcsöket oltottak volna? Melyik állított akadémiákat, ahol ez a nemzet a tudományban és a szépművészetben művelhet te volna magát? Melyik használta fel ezt az ifjúságot udvari vagy hadi szolgálatban, hogy visszatartsa a dorbézolástól?...” (Emlékiratok 1951, 66.) Ld. Zolnai: II. Rákóczi Ferenc. Bp. Franklin, 152. — Köpeczi—Várkonyi 374.
A nemzeti művelődés eszményét Mikes Rákóczi udvarában ismerte meg. Éppen akkor került a fejedelem mellé, amikor Kolozsvárt 1707 áprilisában megalakult a Nemes Ifjak Társasága. Rákóczi elképzelése szerint az ő személyes felügyelete és Ráday Pál irányítása alatt álló Nemes Kompánia tagjai magas katonai és társadalmi műveltségükkel mintegy példaképéül szolgálhattak volna az ország többi nemesének. A fiatal Mikes korán magába szívta azokat az eszméket, amelyek alapján Rákóczi a nemes ifjak nevelését új keretek között megindította. Íme egy részlet „Az Nemesi Társaság seregének rendi”, a szabályzat első bekezdéséből:
„Az mióta az német nemzet által nemzetünknek minden ditsőssége le tapottatott, s az nagy emlékezetű familiák a sok változások és zaklatások után udvar tartásokra alkalmatlanná tétettenek,… ezen Nemesi Társaságnak serege legfűképen a végre rendeltetik, hogy zászlója alat lévő nemes iffijuság oldalunk mellett, szemünk előtt nevekedvén, hazájához való szeretetett az isteni félelemmel együtt több tudományokkal és jóságos erköltsökkel tanullya és gyakorollya, és az idő mostohasága által le tapottatott és el szegényedet atyák fijokat költség nélkül mind azokkal fel ékesíttethessék, az mellyek nemességekhez illendők.” (Ráday Pál iratai II, 162.) Vö. még Ráday esketési beszédét a Nemesi Társaság ifjaihoz, továbbá az ugyancsak Ráday által fogalmazott „A Nemesi Társaság belső rendjét illető szabályok”-at (i. m. 167 — 180).
Rákóczi és Mikes nemzeti kultúrát, nemesi erkölcsöket szorgalmaz. Figyelemre méltó párhuzam fedezhető föl Mikes egyes megjegyzései és Zrínyinek a nemes ifjak nevelésére vonatkozó gondolatai között. A Török Afium ellen való orvosság c. röpirat, valamint Rákóczi (Vallomások, Emlékiratok) és Mikes gondolatainak rokonsága a magyar közállapotok, a nemesi rend szigorú bíráló tendenciájából adódik. Akárcsak Apáczai és Bethlen Miklós írásaiban. Zrínyi híres röpiratát 1705-ben adta ki Kolozsvárt Forgách Simon tábornok, Rákóczinak ajánlva. Szinte bizonyosra vehető, hogy ez a kiadás megfordult Mikes kezén is. Az a tény, hogy Mikes nagy fontosságot tulajdonít a hadakozás tudományának, Zrínyire és Rákóczira, ifjúkori eszményeire enged következtetni. Egy rövid részlet az Áfiumból:
„A mostani nemes nem gondolja meg, micsoda az igaz nemesség… mit tanulnak? innya; mit többet? pompáskodni, egy mentét arannyal megprémezni, egy kantárt pillangókkal felcifrázni, egy forgóval, egy varrott lódinggal pipeskedni, egy paripát futtatni, egy szóval: esküdni, hazudni és semmi jót nem követni… Az urfiak szintén ilyek; az ital legnagyobb mesterség és katonaság… osztán ha a husz esztendőt alig érik is el, mindeniknek feleség kell… senki sem tanul tudományokat, senki nem lész zarándokká, hogy láthasson, tudhasson abból valamit hazájának szolgálni…” stb. (Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Zrínyi Kiadó, Bp. 1957, 383—84.) Vö. Gyulai Ágost: Zrínyinek és Mikesnek egy közös eszméjéről. EPhK 1898, 738—743. — Zolnai 1916, 18, 105. — Ld. a 82. lev. jegyz. 11. s.
A harmadik fontos mozzanata Mikes előadásának a hazai iskolai rendszer bírálata. Kritikai szemlélete jellemző Rákócziéra, ami a fejedelem számos művében megnyilatkozik. „Vádolni fognak mások, hogy néha-néha az egyház pásztoraira és az iskolák tanitóira panaszkodtam” (Vall 436). Mindaz, amit Mikes a kollégiumi nevelés fogyatékosságairól elmond, éles jezsuitaellenes megfogalmazásban, szinte összegyűjtve megtalálható egy Ráday és Rákóczi által szerkesztett publicisztikai iratban, a Responsio-ban (1706). Ennek néhány Mikes levelével rokon gondolatára utalunk. A második pont az iskolaüggyel foglalkozik. Nem sok haszna van az országnak a jezsuiták által terjesztett tudományból. A „humánumokból” egyedül a latin nyelvet adják át az ifjúságnak, de azt is olyan módon, hogy a tudás helyett közhelyeket sajátíthatnak el. A klasszikusokból csupán a látszat kedvéért ismertetnek meg kisebb részleteket, de annál több jezsuita írót olvastatnak. A jezsuiták által átadott műveltség egyedül saját hasznukat szolgálja, ha egyáltalán műveltségnek tekinthető az ifjúság szofisztikus elhomályosítása, a skolasztika és az absztrakció túlhajszolása. A hosszas tanulmányok után a diákok semmihez sem értenek, végül egy levelet sem tudnak megírni. A jezsuita iskolákban ismeretlen a földrajz, mennyiségtan, történelem, építészet, politika stb., ami más virágzó országokban hozzátartozik az ifjúság neveléséhez. Az államot tönkrejuttatják azzal, hogy az ifjakat a korszerű tudományoktól elvonják, és így megfosztják az alkalmas vezető emberektől. Az éles hangú röpirat egyik pontja előírja, hogy a jezsuita rend vonuljon ki az iskolákból, hogy ott új, az állam számára fontosabb anyag legyen tanítható. (Vö. Ráday Pál iratai I, 705—726.) — Ezek után nem csodálható, hogy a fejlett franciaországi kollégiumi, iskolai viszonyokat megismerő Mikes a külföldi tanulási lehetőségek fölsorolása után leszögezi: a mi boldogtalan országunkban mind ezekre alkalmatossága nincsen egy iffiunak. noha mind ezekre, ollyan alkalmatos volna, mint akár mely nemzet. A kollégiumi nevelés bírálatához vö. a 27. lev. jegyz.
Mikes széles látókörű kérdésföltevésében döntő elem Rákóczi közvetlen, személyes hatása. A fejedelem különös gondot fordított az állandóan szeme előtt levő apródokra. Egyik levelében ezt írja Eszterházy Antal tábornoknak: „…bizonyos lehet benne, hogy valamint in generali [általában] egész dicsőségemet és gyönyörűségemet abban tartom, hogy az ifjúságot hazám szolgálatjára nevelhessem: de in particulari [különösen] is a Kegyelmed fiának is atyja lenni kivánok…” (Köpeczi 213; Szegi puszta, 1710. július 6). Rákóczinak nemcsak Eszterházy Bálintra volt gondja, aki szintén a Nemesi Társaság tagja volt. Bercsényi Miklós írja az akkor már Danckában tartózkodó fejedelemnek, hogy szorítsa Lackó fiát a francia nyelv tanulására (Archívum R VII, 119, Brezany, 26. Martӱ 1712). — 1715. április 4-én írja Szathmáry Király Ádám (Mikes apródtársa) naplójába, hogy reggel kilenc órakor halt meg „az Mathesist tanító Mesterünk”. — 1716. március 4-én pedig: „szerdán délelőtt érkeztem bé Parisban exercítiumunk gyakorlására…” (Thaly Rákóczi Tár I, 1866, 350, 376). Összefoglalva elmondható, hogy Mikes korszerű nézeteit olvasmányai és külföldi tapasztalatai mellett Rákóczi udvarában szerzett műveltsége és a fejedelem állandó ösztönző hatása érlelte ki.
A köznevelésnek Mikes hármas célját látja: hadakozás, tudományok és mesterségek tanítása. Nemesi és polgári igények találkoznak levelében úgy, hogy a nemes ifjak nevelésének kérdésében is modern polgári követelmények domborodnak ki. Az egyoldalú könyvműveltség megszerzése helyett gyakorlati irányú műveltségre van szükség, a tanulást az élet szolgálatába kell állítani. A retorikus-grammatikai oktatás, az egyoldalú latinos műveltség helyett Mikes gyakorlatiasságot, az élet minden területén érvényesíthető (gazdasági, jogi, természeti, irodalmi stb.) ismeretek fölkarolását sürgeti. A reáliák oktatásának szorgalmazásában Mikes a fejedelmet (Vall 41 stb.) és a külföldi szerzőket (vö. a 27. lev. jegyz.) követi. A hazai hagyományokhoz való kapcsolódása Rákóczi személyében válik kulcsfontosságúvá. Helyes Gyulai Ágost cáfolata Toncs Gusztávnak arra az állítására, amely szerint „a régi magyar irodalom nem hatott Mikesre, mert azt, korán elveszítvén a hazai irodalmi műveltséggel való összeköttetést, nem igen ismerte”. (EPhK 1898, 164.) Ld. még Riedl Frigyes: A magyar irodalom története Zrínyi halálától Bessenyei felléptéig. Egyetemi jegyzet, 1908, 275. — Király 1909, 345. — Zolnai Minerva 1937, 45. Az ifjak nevelésére vonatkozó gondolatokon, Mikes olvasmányain keresztül ott van a Port-Royal kultúrájának jegye, a janzenista tendenciák polgárias igénye is. A hasznos tudás szükségessége, az értelem gyakorlati alkalmazására való buzdítás, a morális-praktikus nevelési eszmék már a XVIII. század eleji újításhoz kapcsolódnak. Az új szellemi reformkövetelések szemben állnak a XVII. század végén is uralkodó jezsuita iskolai programmal s az idejét múlt tudákosságba merülő humanista oktatással. Abban, hogy Mikes a skolasztikus szellemmel szemben az élet és a „természet” alapján áll, Fleury abbé tanítványa is, aki elfogadja a természetes észt a morál irányítójának, de megveti a homályos definíciókat és fölosztásokat, a filozófusok „hiúságait”. Fleury nyíltan kimondja, hogy szakít Arisztotelésszel és a szillogizmusokkal. A fogalmak, a grammatikai kategóriák, az irodalmi és teológiai formák absztrakt világa Mikest sem csábítja. Ő a racionalista korszak és az új szentimentalizmus határmezsgyéjén okoskodik, de mindig valami célszerűség irányában, természetes józansággal és használni akarással. Mikes fölényesen elmosolyodik a jezsuita kollégium filozófusán, aki latin tudását és üres logikáját nem tudja az ország javára fordítani. Más az iskola és más az élet, fedezi föl az író hazai és külföldi tapasztalatok után kora elmaradt magyar iskolarendszerének ellentmondását. Ld. erre vonatkozólag a 27. lev. jegyz., továbbá Zolnai 1937, 48—55. — NRH 1935,1, 368—69. — Uő. 1960, 165—66. A korabeli hazai iskolai oktatás rövid jellemzését Id. Ravasz János (szerk.): A magyar nevelés tör ténete a feudalizmus és a kapitalizmus korában. Tankönyvkiadó. Bp. 1960, 23—30: A katolikus és protestáns iskolázás a XVII. században. 30—36: Haladó nevelésügyi törekvések a XVII. században. Ld. még a Köznevelésünk a kuruc korszakban c. részt. — Magyarország története 1526—1790. A késői feudalizmus korszaka. 376—79. A kuruc kor kultúrája. Közoktatás. — Vö. Kosáry II, 127—134, 207—210 (oktatás, iskolák 1711—1754). — Baróti D. It 1955, 205.
Mikes nevelési elveit többen összefüggésbe hozták az író olvasmányaival, fordításaival. Pl. Abafi Lajos (Bp. 1878), Toncs Gusztáv (Bp. 1897), Gyulai Ágost (EPhK 1898), Lévay Ede (Bp. 1905), Kürty Menyhért (Egri Főgimn. Értesítője 1906—1907), Király (1909). A fönti szerzők elsősorban az Ifjak Kalauzában és az Idö jóll el töltésének Módgya Mindenféle rendben. c. munka 6. beszélgetésében találtak párhuzamos gondolatokat. Különösen hangsúlyoznunk kell azt a tényt, hogy Mikes 62. levelének írása idején fordította le Charles Gobinet (1613—1690) Instruction de la Jeunesse en la pieté chrétienne c. művét, amelynek első kiadása 1655-ből való. (Volt egy példány belőle Rákóczi rodostói könyvtárában.) Gobinet Richelieu egykori pártfogoltja, kora egyik legműveltebb kollégiumi nevelője volt. Az alábbiakban a Kalauzból és Mikes más olvasmányaiból és fordításaiból adunk néhány részletet.
Fordításaiból az alábbi lényegesebb párhuzamos mozzanatot lehet a levél gondolataival kapcsolatba hozni: nevelés, rossz példaadás, atyák felelőssége. …az atyák. nem látnának anyi hálaadatlan fiakot, és el kerülnék a keserüségeket, a melyeket okoz nékik, a gyermekek rosz magok viselése. a melynek, el mondhatni, hogy ö magok a leg fővebb okai. (Tükör 129 recto). — Az ollyan szülék, kik rosz példát adnak gyermekeknek, kegyetlenebbek. agyilkosoknál… (Gondolatok 61 recto). — Nem hogy tehát azt mondanám. hogy az atyák nem tartoznak ere a köteleségre. de sött még azt tartom. hogy ez az ö leg fövebb hivatallyok… A gyermekek neveltetése. az aszonyokot illeti. mondgya aristotéles. és öket atudományokra oktatni a férfiakot de curra rei fam. c. 3…. (Az idö jóll... 54 recto) — …leg gyakraban az gyermekeknek veszedelmeket. az atyák okozák…. (Kalauz 63 verso) — Boldogtalanok az ollyan atyák… meg vakult atyák.? nem láttyátoké. hogy nem lehettek nagyob kegyetlenségel gyermeketekhez annál az kedvezésnél az melyel vagytok hozájok… el jö még az idö. hogy azok az gyermekek. kiknék most ugy kedveztek. átkozni fognak benneteket… mint hogy ti voltatok okai nyomoruságoknak… (64 recto) — Hogy az attyák. mi képpen cselekedgyenek. midön valamely hivatalra adgyák gyermekeket… (124 recto).
A nemesi rend bírálata. Csak egy kevésé visgáld meg az nemesek életit. meg látod ezt az igazságot; és nyilvánosan meg üsmérheted. hogy nincsen ollyan rend az ki ugy meg legyen romolva. se tellyeseb rosz erkölcsel. mint az nemesi rend. Mert abban meg látod uralkodni azt a kevélységet. az ki mindeneket meg vét, és magoknál mindeneket aláb valonak tartanak… az mértékletlenségnek szeretöi, bátran és szemtelenül. dicsekednek rosz cselekedetekkel. irigyek, csak az magok hasznokot keresik. csak magokot szeretik. igazságtalanok. eröszakosok. kemények, és gyakorta kegyetlenek is másokhoz. és fö képpen az magok allattok valojokhoz. türhetetlenek. és haragosok szitkozodok. káromlok. boszu állok mod nélkül… oh Istenem micsoda élet ez? ollyan emberektöl. az kik az keresztényi vallásban vannak. (Kalauz 90 recto.)</text><cit><quote>ugy szeretné neveltetni a fiát és leányát. valamint ót pérában nevelik a francziák.</quote><bibl unit="line" from="8">TL.62</bibl></cit></note>