sok uj esztendö napokot kivánok kednek,

Type: TODO

NySz Esztendő : újesztendő. Új évet köszöntő leveleiben Mikes gyakran fűz reflexiókat az újesztendei jókívánságokhoz. (78. lev.) Nem híve a hosszú áldásmondásnak, másokra hagyja a „litánia csinálást”. Nem a leghosszabb kívánság a leghasznosabb, hanem arövid és szives kivánat, (86.1ev.). Nem így Bercsényiné, aki azt szeretné, hogy két oráig tartana a sok minden féle kivánság, (40. lev.) Ő egyszerűen beéri az istenáldás és az egészség kívánatával (40, 96, 97, 123, 158. lev.). Ezek nemcsak konvencionális megnyilatkozások, hanem Mikes egyszerűségének, puritán mivoltának is jelei. A határtalan áldáskívánságok divatát bibliai szemléletességgel konkretizálja (Jákob áldása, Gen 49). A biblia ismerete alapján is eljuthatott ama gondolathoz, hogy a zsidók, mint földművelő nép a föld bőséges termésében, az állatok gyarapodásában látták az isteni gondviselés jelét. Valószínűbb azonban, hogy e gondolatait (18—20. sor) olvasmányaiból merítette. Fleury, aki külön-külön fejezetben foglalkozik a bibliai zsidóság földművelésével, a szent föld termékenységével, a zsidók vagyonával, ismételten kijelenti: azért valamint azt már meg mondottuk, az ö joszágok, aföldböl, és amarhájokbol állot, Az Isten nem igéré nékik más féle joszágot, hanem illyen természet szerént valo, és állando joszágot., (IzraélitákSzok 19 verso; vö. Zsoldos 21.) Zolnai Béla szerint „ez a kérdés, amely — ki tudja, minő filiáeiókon keresztül, talán Fleury könyveiből, aki egyháztörténeti elmélkedéseiben (Discours sur l’hist. eccl. I, 2. — Rodostói könyvtár 85. sz.) azt írja, hogy az ótestamentumi állapotban Isten csak földi javakat ígért az embereknek — olyan formában bukkan föl Mikes 23. levelében, mintha az ószövetség spirituális jellege nem is lett volna föltételezhető. Csak a kérdés nagy theológiai irodalmával magyarázható, hogy Mikes számára probléma lett a kétféle Szövetség viszonya… A 180. levelében (1750) szintén éles határt von Mikes a két szövetség között…” stb. (Zolnai 1937, 28.) De az ilyenfajta megnyilatkozásokat nem lehet kizárólagosan egyetlen könyvhöz vagy olvasmányidézethez kötni. A Veritié rendu sensible à tout le monde című hírhedt janzenista munkában, többek között olyan eretnek tétel olvasható, „hogy az ószövetségben nem adott Isten malasztot az embereknek”. (Szerzője: Dusaussoy abbé I. k. 1720, 4, 19.) Talán janzenista szellemű forrásokból magyarázható meg Mikesnek az a helye, ahol az anyagias ószövetséget szembeállítja az újszövetség lelki javaival. „Mikes reális fantáziája itt is színes valósággá elevenít egy theologiai tételt, amelynek téves voltaról sejtelme sem lehetett.” (Zolnai 1925, 36.) Az új esztendő első napjának köszöntése Rákóczi udvarában ünnepi szokás volt. Vö. Köpeczi RákócziLev 32. Az újévi köszöntő formulák gyűjteményét Id. Archívum R I, 233; Beniczky följegyzéseit (Diárium 83. stb.). — Esze T. 74, 77, 88. — Az újévi háromszéki népszokásról és mondókákról vö. Konsza HáromszNépkölt 444—446: Újévi köszöntők. — Mikes környezetében különösen Pápai János levelezésében vannak szép újévi köszöntések, pl. Ráday Pálnak írott leveleiben: 1705. X II. 8. —1706. XII. 19. Konstantinápoly (Ráday I, 486, 751). Az újévi köszöntés szokás volt az erdélyi levelezésben is, ld. Bethlen Kata levelezését, pl. 151, 207, 280, 287, 314, 373. stb. Bethlen Miklós Bécs 1712. jan. 13-i levelét Bethlen Lászlónak (ItK 1906, 91). — Az újévi népszokásokról vö. MNT II, Jeles napok 1—40. sz. Újesztendő. Az Újévre vonatkozó forrásművek jegyzékét ld. uo. 1209.

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>NySz Esztendő : újesztendő.
Új évet köszöntő leveleiben Mikes gyakran fűz reflexiókat az újesztendei jókívánságokhoz. (78. lev.) Nem híve a hosszú áldásmondásnak, másokra hagyja a „litánia csinálást”. Nem a leghosszabb kívánság a leghasznosabb, hanem arövid és szives kivánat, (86.1ev.). Nem így Bercsényiné, aki azt szeretné, hogy két oráig tartana a sok minden féle kivánság, (40. lev.) Ő egyszerűen beéri az istenáldás és az egészség kívánatával (40, 96, 97, 123, 158. lev.). Ezek nemcsak konvencionális megnyilatkozások, hanem Mikes egyszerűségének, puritán mivoltának is jelei. A határtalan áldáskívánságok divatát bibliai szemléletességgel konkretizálja (Jákob áldása, Gen 49).
A biblia ismerete alapján is eljuthatott ama gondolathoz, hogy a zsidók, mint földművelő nép a föld bőséges termésében, az állatok gyarapodásában látták az isteni gondviselés jelét. Valószínűbb azonban, hogy e gondolatait (18—20. sor) olvasmányaiból merítette. Fleury, aki külön-külön fejezetben foglalkozik a bibliai zsidóság földművelésével, a szent föld termékenységével, a zsidók vagyonával, ismételten kijelenti: azért valamint azt már meg mondottuk, az ö joszágok, aföldböl, és amarhájokbol állot, Az Isten nem igéré nékik más féle joszágot, hanem illyen természet szerént valo, és állando joszágot., (IzraélitákSzok 19 verso; vö. Zsoldos 21.) Zolnai Béla szerint „ez a kérdés, amely — ki tudja, minő filiáeiókon keresztül, talán Fleury könyveiből, aki egyháztörténeti elmélkedéseiben (Discours sur l’hist. eccl. I, 2. — Rodostói könyvtár 85. sz.) azt írja, hogy az ótestamentumi állapotban Isten csak földi javakat ígért az embereknek — olyan formában bukkan föl Mikes 23. levelében, mintha az ószövetség spirituális jellege nem is lett volna föltételezhető. Csak a kérdés nagy theológiai irodalmával magyarázható, hogy Mikes számára probléma lett a kétféle Szövetség viszonya… A 180. levelében (1750) szintén éles határt von Mikes a két szövetség között…” stb. (Zolnai 1937, 28.) De az ilyenfajta megnyilatkozásokat nem lehet kizárólagosan egyetlen könyvhöz vagy olvasmányidézethez kötni. A Veritié rendu sensible à tout le monde című hírhedt janzenista munkában, többek között olyan eretnek tétel olvasható, „hogy az ószövetségben nem adott Isten malasztot az embereknek”. (Szerzője: Dusaussoy abbé I. k. 1720, 4, 19.) Talán janzenista szellemű forrásokból magyarázható meg Mikesnek az a helye, ahol az anyagias ószövetséget szembeállítja az újszövetség lelki javaival. „Mikes reális fantáziája itt is színes valósággá elevenít egy theologiai tételt, amelynek téves voltaról sejtelme sem lehetett.” (Zolnai 1925, 36.)
Az új esztendő első napjának köszöntése Rákóczi udvarában ünnepi szokás volt. Vö. Köpeczi RákócziLev 32. Az újévi köszöntő formulák gyűjteményét Id. Archívum R I, 233; Beniczky följegyzéseit (Diárium 83. stb.). — Esze T. 74, 77, 88. — Az újévi háromszéki népszokásról és mondókákról vö. Konsza HáromszNépkölt 444—446: Újévi köszöntők. — Mikes környezetében különösen Pápai János levelezésében vannak szép újévi köszöntések, pl. Ráday Pálnak írott leveleiben: 1705. X II. 8. —1706. XII. 19. Konstantinápoly (Ráday I, 486, 751). Az újévi köszöntés szokás volt az erdélyi levelezésben is, ld. Bethlen Kata levelezését, pl. 151, 207, 280, 287, 314, 373. stb. Bethlen Miklós Bécs 1712. jan. 13-i levelét Bethlen Lászlónak (ItK 1906, 91). — Az újévi népszokásokról vö. MNT II, Jeles napok 1—40. sz. Újesztendő. Az Újévre vonatkozó forrásművek jegyzékét ld. uo. 1209.</text><cit><quote>sok uj esztendö napokot kivánok kednek,</quote><bibl unit="line" from="2">TL.23</bibl></cit></note>