Legjelesebb képviselője a barokk színpadias szemléletnek maga a fejedelem. Leveleiben és Vallomásaiban egyaránt megnyilatkozik. Eldobják őt, „mint aki eljátszotta szerepét”

Type: I,TÖ

írja 1711-ben Fierville francia követnek. „E színdarab végkifejlése” jogos harcának teljes kudarcához vezetet t el, írja Gualterio bíborosnak Grosbois-ból 1716-ban (Köpeczi RákócziLev 306); „kiélvezhették a világi teátrum minden ragyogását” Reimsben a hölgy érzékei — mondja Rákóczi egy francia királyi hercegnőnek szóló levelében, a mondottakat egykori ismerősének személyére vonatkoztatva; 1723 (Köpeczi RákócziLev 316). — „Ezek voltak szerepeim azon franciaországi szinpad első jeleneteiben…” (Vall 256). Vallomásaiban a roueni és párizsi színházi előadások emlegetése (154, 157, 216, 267, 437) mellett sűrűn ismétlődnek a színpadias gondolkodás kifejezései (165, 182, 255, 256, 278, 279, 283). A legérdekesebb az a leírás, amikor XIV. Lajos haláláról emlékező előadását, mint egy klasszikus tragédiát, „öt jelenetre” osztja (Vall 278). A klasszikus francia színház megismerése hatással volt Rákóczi és Mikes teátrális szemléletének kialakulására (vö. Zolnai 1924—25, 42; — 1930, 71—78). Szathmáry Király Ádám 28 estét említ, hogy Rákóczival „komédiában” voltak. Nyilvánvaló, hogy a fejedelem és Mikes szemléletmódjának közös a táptalaja: a hazai jezsuita iskolai színjátszás és a francia klasszicizmus udvari, párizsi színháza. Rákóczi a Testament politique (megj. 1751) c. művében külön fejezetet szentel az „Opera et le Théâtre d’une Cour”-nak (436), az udvari színjátszás fontosságának.

XML data

<note type="critical annotation" subtype="I,T&#xD6;"><text>írja 1711-ben Fierville francia követnek. „E színdarab végkifejlése” jogos harcának teljes kudarcához vezetet t el, írja Gualterio bíborosnak Grosbois-ból 1716-ban (Köpeczi RákócziLev 306); „kiélvezhették a világi teátrum minden ragyogását” Reimsben a hölgy érzékei — mondja Rákóczi egy francia királyi hercegnőnek szóló levelében, a mondottakat egykori ismerősének személyére vonatkoztatva; 1723 (Köpeczi RákócziLev 316). — „Ezek voltak szerepeim azon franciaországi szinpad első jeleneteiben…” (Vall 256). Vallomásaiban a roueni és párizsi színházi előadások emlegetése (154, 157, 216, 267, 437) mellett sűrűn ismétlődnek a színpadias gondolkodás kifejezései (165, 182, 255, 256, 278, 279, 283). A legérdekesebb az a leírás, amikor XIV. Lajos haláláról emlékező előadását, mint egy klasszikus tragédiát, „öt jelenetre” osztja (Vall 278).
A klasszikus francia színház megismerése hatással volt Rákóczi és Mikes teátrális szemléletének kialakulására (vö. Zolnai 1924—25, 42; — 1930, 71—78). Szathmáry Király Ádám 28 estét említ, hogy Rákóczival „komédiában” voltak. Nyilvánvaló, hogy a fejedelem és Mikes szemléletmódjának közös a táptalaja: a hazai jezsuita iskolai színjátszás és a francia klasszicizmus udvari, párizsi színháza. Rákóczi a Testament politique (megj. 1751) c. művében külön fejezetet szentel az „Opera et le Théâtre d’une Cour”-nak (436), az udvari színjátszás fontosságának.</text><cit><quote>Legjelesebb képviselője a barokk színpadias szemléletnek maga a fejedelem. Leveleiben és Vallomásaiban egyaránt megnyilatkozik. Eldobják őt, „mint aki eljátszotta szerepét”</quote><bibl unit="line" from="">TL.5</bibl></cit></note>