hol vagyon, hol vagyon az a puskás…

Type: TODO

Ld. az 55. lev. jegyz. Szabolcsi: 228: A) „Énekszöveget, mondókát, példabeszédet” idéz. A tréfás mondóka szövege megegyezik Erdélyi János (Népdalok és mondák III, Pest 1848, 151) egyik Erdélyben gyűjtött dalával. (Vö. még NépkGyűjt IX, 1907, 581. Katona Lajos jegyz.) Erdélyi harmadik versszaka: Vajjon hol van az a puskás, Ki meglőtte azt a farkast, Ki megette azt a kecskét, Kit apám vett a vásáron, Fél pénzen, fél garason? Gálos Rezső Udvarhely vm.-ben Barcafalván gyűjtött: Fejő-nótá-ja így kezdődik: „Hol vagyon, hol vagyon az a kecske, / Kit anyám fejt a mult nyáron, / Kit apám vett a vásáron, / Fél áron, fél garason. / — Fejd anya, fejd! / Hol vagyon, hol vagyon az a farkas, / Ki megette azt a kecskét, / Kit anyám fejt a mult nyáron / Kit apám vett a vásáron, / Fél áron, fél garason. — Fejd anya, fejd! stb. / (Ethn 1905, 310.)” Megvan PÁ gyűjteményében is, 249. „Láttad-e, láttad-e azt a bárányt?” stb. (Régebbi vers és dallam.) Horváth réginek tudja és nagyrabecsüli ezt az éneket. Dallamát Horváth kéziratából közölte Kodály Zoltán (Iskolai Énekgyűjt. I. 60. sz.). A dallamnak ez a kottázása, úgy látszik, legrégibb magyar följegyzése. Későbbi, leginkább erdélyi forrásokban a föntebb idézett változataival találkozunk. Ezek dallama más, mint Horváthé. A részlet oly verses meséből való, amely láncolatos, halmozó, fokozó mesék fajához tartozik. Ennek a mesefajnak az a sajátsága, hogy folytonos ismétlései következtében az utolsó versszakból helyreállítható az egész mese. Ld. Erdélyi Jánosnál az utolsó versszakot. A láncolatos mesének Katona Lajos állította össze magyar változatait. Binder Jenő a magyar és külföldi néphagyományoknak, valamint a rájuk vonatkozó tudományos irodalomnak ismeretével mutatta be ezt a típust (EM 1892, 398). Mikes sorai tárgytörténetileg is jelentősek. A tárgynak legrégibb följegyzéséül kettő ismeretes: Az egyiket Reinhold Köhler (Kleinere Schriften III, 355) adta ki, a Neu vermehrtes Berg—Lieder—Büchlein-ből, a másikat Ulrich, Johann Kaspar, zürichi pap 1768-ban. Mikes levele korban megelőzi a két legrégibb följegyzést. Csak két célzás régebbi ennél; Cervantesnél (Don Quixote I, 16) és Fischartnál (Gargantua 1575, XXV). Tartalmilag figyelemre méltó, hogy a legtöbb magyar változatban és az európai párhuzamokban a mese szereplői csak veszedelemben forognak, de el nem pusztulnak. Ellenben az erdélyi mesében mészáros, tehén, víz, puskás, farkas, kecske, mind odavész. (Zolnai 1916, 105. — Heller Bernát: Erdélyi népmese Mikes Kelemen egyik levelében. It 1940, 20—21.) Zsoldos Jenő szerint az ilyenfajta vers a zsidó irodalomban is közismert. A peszach-ünnepi Haggadban előforduló Hadgadjó ének egyik magyar változatának kezdő sorait látja a Mikes által idézett versben. Vö. Kelemen Adolf: A Peszach-Hagada. Bp. 1899, 40. — Hajdu Miklós: Múlt és Jövő 1915, 137. — Zsoldos 63. 3 hol vagyon az az ember, ki meg találta, azt a levelet… ha egy két levelünk el vész, irjunk tizen kettöt hellyekben., — A levél-nemvétellel kapcsolatos tréfás levélkezdet Mikes kedélyének élénkülésére vall. A levelekben szegény esztendők (1721 —1723) után ismét nő a levelek száma. 1724-ben már 7, 1725-ben 11 levelet írt. — A levélkezdet fönti típusára vö. a 2. lev. jegyz.

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Ld. az 55. lev. jegyz. Szabolcsi: 228: A) „Énekszöveget, mondókát, példabeszédet” idéz. A tréfás mondóka szövege megegyezik Erdélyi János (Népdalok és mondák III, Pest 1848, 151) egyik Erdélyben gyűjtött dalával. (Vö. még NépkGyűjt IX, 1907, 581. Katona Lajos jegyz.) Erdélyi harmadik versszaka: Vajjon hol van az a puskás,
Ki meglőtte azt a farkast,
Ki megette azt a kecskét,
Kit apám vett a vásáron,
Fél pénzen, fél garason?
Gálos Rezső Udvarhely vm.-ben Barcafalván gyűjtött: Fejő-nótá-ja így kezdődik: „Hol vagyon, hol vagyon az a kecske, / Kit anyám fejt a mult nyáron, / Kit apám vett a vásáron, / Fél áron, fél garason. / — Fejd anya, fejd! / Hol vagyon, hol vagyon az a farkas, / Ki megette azt a kecskét, / Kit anyám fejt a mult nyáron / Kit apám vett a vásáron, / Fél áron, fél garason. — Fejd anya, fejd! stb. / (Ethn 1905, 310.)”
Megvan PÁ gyűjteményében is, 249. „Láttad-e, láttad-e azt a bárányt?” stb. (Régebbi vers és dallam.) Horváth réginek tudja és nagyrabecsüli ezt az éneket. Dallamát Horváth kéziratából közölte Kodály Zoltán (Iskolai Énekgyűjt. I. 60. sz.). A dallamnak ez a kottázása, úgy látszik, legrégibb magyar följegyzése. Későbbi, leginkább erdélyi forrásokban a föntebb idézett változataival találkozunk. Ezek dallama más, mint Horváthé. A részlet oly verses meséből való, amely láncolatos, halmozó, fokozó mesék fajához tartozik. Ennek a mesefajnak az a sajátsága, hogy folytonos ismétlései következtében az utolsó versszakból helyreállítható az egész mese. Ld. Erdélyi Jánosnál az utolsó versszakot. A láncolatos mesének Katona Lajos állította össze magyar változatait. Binder Jenő a magyar és külföldi néphagyományoknak, valamint a rájuk vonatkozó tudományos irodalomnak ismeretével mutatta be ezt a típust (EM 1892, 398).
Mikes sorai tárgytörténetileg is jelentősek. A tárgynak legrégibb följegyzéséül kettő ismeretes: Az egyiket Reinhold Köhler (Kleinere Schriften III, 355) adta ki, a Neu vermehrtes Berg—Lieder—Büchlein-ből, a másikat Ulrich, Johann Kaspar, zürichi pap 1768-ban. Mikes levele korban megelőzi a két legrégibb följegyzést. Csak két célzás régebbi ennél; Cervantesnél (Don Quixote I, 16) és Fischartnál (Gargantua 1575, XXV). Tartalmilag figyelemre méltó, hogy a legtöbb magyar változatban és az európai párhuzamokban a mese szereplői csak veszedelemben forognak, de el nem pusztulnak. Ellenben az erdélyi mesében mészáros, tehén, víz, puskás, farkas, kecske, mind odavész. (Zolnai 1916, 105. — Heller Bernát: Erdélyi népmese Mikes Kelemen egyik levelében. It 1940, 20—21.) Zsoldos Jenő szerint az ilyenfajta vers a zsidó irodalomban is közismert. A peszach-ünnepi Haggadban előforduló Hadgadjó ének egyik magyar változatának kezdő sorait látja a Mikes által idézett versben. Vö. Kelemen Adolf: A Peszach-Hagada. Bp. 1899, 40. — Hajdu Miklós: Múlt és Jövő 1915, 137. — Zsoldos 63. 3 hol vagyon az az ember, ki meg találta, azt a levelet… ha egy két levelünk el vész, irjunk tizen kettöt hellyekben., — A levél-nemvétellel kapcsolatos tréfás levélkezdet Mikes kedélyének élénkülésére vall. A levelekben szegény esztendők (1721 —1723) után ismét nő a levelek száma. 1724-ben már 7, 1725-ben 11 levelet írt. — A levélkezdet fönti típusára vö. a 2. lev. jegyz.</text><cit><quote>hol vagyon, hol vagyon az a puskás…</quote><bibl unit="line" from="1">TL.60</bibl></cit></note>