forgács ur. el hagya bennünket.

Type: TODO

Egy török okmány 1721. január 13-i kelettel adott engedélyt Forgách tábornoknak a Lengyelországba menetelre, egyben az utazásról és tartásdíjának megszüntetéséről intézkedett. (Karácson: LXXVIII. Szeráj levt.) Mikes bíráló hangjában a Forgách távozását követő megjegyzések is helyt kaphattak. — Forgáchról először a 16. levélben tesz említést, a 31, 35, 36, 38, 73. levélben is szól róla, rovására anekdotázik. Mikes célzása arra vall, hogy jól ismerte személyét és Bercsényivel való összeférhetetlenségének régebbi hátterét. Rákóczi maga is bírálólag írt a magyar mágnások korábbi viselkedéséről (Vall 364. — Emlékiratok 84, 86, 107). — Forgách Simon (1669—1731) magas császári tiszti rang elérése után lett kuruccá 1704-ben. 1705-ben Kolozsvárt kiadta Zrínyi Áfiumát. 1706—1710 végéig Rákóczi fogságba vetette, mert nem teljesítette parancsait. Forgách az elfogatást Bercsényi művének tartotta. Gr. Forgách Farkas, Simon atyja, Bercsényi anyjának testvére volt — s így unokatestvérek voltak. Rodostóból való távozása után lengyelországi bujdosásban halt meg, mivel a bécsi udvar nem részesítette kegyelemben. Később fia is megfordult Rodostón, s atyjához híven ezt írta egyik levelében: „Ex praenobilibus vannak a fejedelem mellett Sibrik Miklós, Ilosvay János, Máriássy Ádám, Mikes Kelemen, Kapy Gáspár. Adta volna Isten, soha Rákóczi, se Bercsényi ne született volna. Hazánkat elpusztították, minket koldusbotra juttatának…” (1731. okt. 11.) Ld. Szekfü 394. — Márki III, 649. — Köpeczi 341. — Thaly: Bercsényi II, 27, 241; Bercsényi III, 130, 131, 148, 151, 693—700. Ocskay László l, 94. Thaly 1885, 211—268. Ghymesi gróf Forgách Simon tábornok mint író. — Forgách rodostói dolgairól lásd Szekfü 218—219, 376. Mikes adatait kiegészítik a török okmányok Karácsonnál, valamint Virmond 1719. nov. 15-i, Dirling 1720. júl. 31-i és 1721. jan. 4-i jelentése. — Vö. Bártfai Szabó László: A Forgách-család története. Esztergom 1910, 509—35, 542—56, 605—08, 796—97.

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Egy török okmány 1721. január 13-i kelettel adott engedélyt Forgách tábornoknak a Lengyelországba menetelre, egyben az utazásról és tartásdíjának megszüntetéséről intézkedett. (Karácson: LXXVIII. Szeráj levt.) Mikes bíráló hangjában a Forgách távozását követő megjegyzések is helyt kaphattak. — Forgáchról először a 16. levélben tesz említést, a 31, 35, 36, 38, 73. levélben is szól róla, rovására anekdotázik. Mikes célzása arra vall, hogy jól ismerte személyét és Bercsényivel való összeférhetetlenségének régebbi hátterét. Rákóczi maga is bírálólag írt a magyar mágnások korábbi viselkedéséről (Vall 364. — Emlékiratok 84, 86, 107). — Forgách Simon (1669—1731) magas császári tiszti rang elérése után lett kuruccá 1704-ben. 1705-ben Kolozsvárt kiadta Zrínyi Áfiumát. 1706—1710 végéig Rákóczi fogságba vetette, mert nem teljesítette parancsait. Forgách az elfogatást Bercsényi művének tartotta. Gr. Forgách Farkas, Simon atyja, Bercsényi anyjának testvére volt — s így unokatestvérek voltak. Rodostóból való távozása után lengyelországi bujdosásban halt meg, mivel a bécsi udvar nem részesítette kegyelemben. Később fia is megfordult Rodostón, s atyjához híven ezt írta egyik levelében: „Ex praenobilibus vannak a fejedelem mellett Sibrik Miklós, Ilosvay János, Máriássy Ádám, Mikes Kelemen, Kapy Gáspár. Adta volna Isten, soha Rákóczi, se Bercsényi ne született volna. Hazánkat elpusztították, minket koldusbotra juttatának…” (1731. okt. 11.) Ld. Szekfü 394. — Márki III, 649. — Köpeczi 341. — Thaly: Bercsényi II, 27, 241; Bercsényi III, 130, 131, 148, 151, 693—700. Ocskay László l, 94. Thaly 1885, 211—268. Ghymesi gróf Forgách Simon tábornok mint író. — Forgách rodostói dolgairól lásd Szekfü 218—219, 376. Mikes adatait kiegészítik a török okmányok Karácsonnál, valamint Virmond 1719. nov. 15-i, Dirling 1720. júl. 31-i és 1721. jan. 4-i jelentése. — Vö. Bártfai Szabó László: A Forgách-család története. Esztergom 1910, 509—35, 542—56, 605—08, 796—97.</text><cit><quote>forgács ur. el hagya bennünket.</quote><bibl unit="line" from="40">TL.41</bibl></cit></note>