ezt okozta nekünk az ádam almája.

Type: TODO

Szépirodalmi formája nehéz teológiai problémáknak. Ádám vétke, Ádám almája, a rosszaság és a bűnösség tudata, s a kegyelem hatékony volta — mindezek hangoztatása Mikes olvasmányainak lecsapódása. Ádám vétkével ezekben lépten-nyomon találkozott pl. Epistolák I, 145 verso; II, 21 recto; III, 82 verso; 145 verso; Az idö joll 10 recto; Tükör 26 recto, 50 recto; KJÉHist 7 recto, 8 recto, 30 recto; Gondolatok 48 recto; Kereszt 6 recto, 22 verso, 55 verso; Catech I, 16 recto: Az Embernek vétkiröl. és hogy mikk követték azt a vétket. Az elsö embereknek vétkiröl. Catech I, 25 recto stb. A bibliában Gen 3, 6, 17 stb. — A rosszaságról és a bűnösségről: Gondolatok 40 recto; Catech II, 3—9 stb. A valoságos keresztyén meg vallya hogy ö bünös. és vannak mindenkor olyan bünei, a melyekért penitenziát kel tartani… szent jános azt mondgya, hogy a ki magát vétkesnek nem üsméri, a hazug, és az igazság nintsen benne. (Tükör 42.) — A kegyelemről Catech II, 3—9; Tükör 66 verso: A valoságos keresztyén érzi magában hogy magatol. semmi jót sem tselekedhetik. és hogy mindenkor kész aroszra, ha a kegyelem meg nem segíti.” (Egész fejezet.) Gondolatok 55 recto: A Malasztokal valo élésröl… akegyelem olyan világoság, a melyet az Isten hinti lelkünkben… A kegyelem szereteti alélekel amenyei dolgokat és utáltattya meg véle a világi mulattságokot. 61 verso stb. Mikes ha olvasott is vallásos műveket, távol állt tőle a teológiai, filozofikus elmélyülés. Az isteni kegyelem tana őt nem dönti kétségekbe, nem kínlódik teológiai problémákkal. Bele kell nyugodni a rendelésbe — vallja — s a dolgok ki menetelét a bölcseség urára kel hadni, — írja. A rövidre szabott elmélkedő részletekben átveszi vallásos olvasmányainak frazeológiáját. Ez a problémakör hasonlíthatatlanul nagyobb helyet foglal el Rákóczi irodalmi munkásságában. A fejedelem ellentmondásokkal telt elmélkedései janzenista szellemű művekből táplálkoztak. A Vallomásaiba beleszőtt „Elmélkedések magánbeszéd alakjában az emberi természetnek Ádám által lett megújítása mysteriumáról” (88—103) lényegében mindazt összefoglalják, amit erről a témáról elszórva mond; pl. Ádám vétkéről (Vall 86, 404, 435; Testament politiquie 8, 24, 397; Meditationes super scripturam sacram — Troyes Mss. lat. 2146; és Mss. lat. 2147 stb. A janzenista világnézetben központi helyet foglal el az emberiség bűnbeesése. E szerint az első emberpár elveszítette a jogot az örök üdvösségre és a bukott emberiség — natura lapsa — vakon tévelyeg. A kegyelem nélkül képtelen a jó cselekedetekre és csak az önmagában hatékony — gratia efficax — által üdvözülhet. A janzenizmus és Cornelius Jansenius tanítása a kiválasztottaknak adott isteni kegyelem föltétlenül ható erejét hirdeti. Rákóczi és Mikes franciaországi tartózkodása alatt a kegyelem tanának kérdése állott a vita középpontjában; „materia hodie plurimum agitata” (Conf 379). Jansenius 1640-ben megjelent Augustianus c. munkája, melyben a hivatalos egyházi álláspont szerint tévesen magyarázta Szt. Ágoston kegyelemtanát, lázba hozta a teológiai köröket. A pápai constitutiók egymás után itélik el (1642, 1653 és XI. Kelemen 1713 Unigenitus bulla) Jansenius s követőinek tanát. Az egész kérdéskomplexumról részletes elemzést és tájékoztatót s a janzenizmusra vonatkozó szakirodalmat ad Zolnai Béla Minerva 1924—25; Széphalom 1927; NRH 1935, I, 366—67; Minerva 1937; 1960, 162—166. Vö. Zsoldos 22, 28.

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Szépirodalmi formája nehéz teológiai problémáknak. Ádám vétke, Ádám almája, a rosszaság és a bűnösség tudata, s a kegyelem hatékony volta — mindezek hangoztatása Mikes olvasmányainak lecsapódása. Ádám vétkével ezekben lépten-nyomon találkozott pl. Epistolák I, 145 verso; II, 21 recto; III, 82 verso; 145 verso; Az idö joll 10 recto; Tükör 26 recto, 50 recto; KJÉHist 7 recto, 8 recto, 30 recto; Gondolatok 48 recto; Kereszt 6 recto, 22 verso, 55 verso; Catech I, 16 recto: Az Embernek vétkiröl. és hogy mikk követték azt a vétket. Az elsö embereknek vétkiröl. Catech I, 25 recto stb. A bibliában Gen 3, 6, 17 stb. — A rosszaságról és a bűnösségről: Gondolatok 40 recto; Catech II, 3—9 stb. A valoságos keresztyén meg vallya hogy ö bünös. és vannak mindenkor olyan bünei, a melyekért penitenziát kel tartani… szent jános azt mondgya, hogy a ki magát vétkesnek nem üsméri, a hazug, és az igazság nintsen benne. (Tükör 42.) — A kegyelemről Catech II, 3—9; Tükör 66 verso: A valoságos keresztyén érzi magában hogy magatol. semmi jót sem tselekedhetik. és hogy mindenkor kész aroszra, ha a kegyelem meg nem segíti.” (Egész fejezet.) Gondolatok 55 recto: A Malasztokal valo élésröl… akegyelem olyan világoság, a melyet az Isten hinti lelkünkben… A kegyelem szereteti alélekel amenyei dolgokat és utáltattya meg véle a világi mulattságokot. 61 verso stb.
Mikes ha olvasott is vallásos műveket, távol állt tőle a teológiai, filozofikus elmélyülés. Az isteni kegyelem tana őt nem dönti kétségekbe, nem kínlódik teológiai problémákkal. Bele kell nyugodni a rendelésbe — vallja — s a dolgok ki menetelét a bölcseség urára kel hadni, — írja. A rövidre szabott elmélkedő részletekben átveszi vallásos olvasmányainak frazeológiáját.
Ez a problémakör hasonlíthatatlanul nagyobb helyet foglal el Rákóczi irodalmi munkásságában. A fejedelem ellentmondásokkal telt elmélkedései janzenista szellemű művekből táplálkoztak. A Vallomásaiba beleszőtt „Elmélkedések magánbeszéd alakjában az emberi természetnek Ádám által lett megújítása mysteriumáról” (88—103) lényegében mindazt összefoglalják, amit erről a témáról elszórva mond; pl. Ádám vétkéről (Vall 86, 404, 435; Testament politiquie 8, 24, 397; Meditationes super scripturam sacram — Troyes Mss. lat. 2146; és Mss. lat. 2147 stb. A janzenista világnézetben központi helyet foglal el az emberiség bűnbeesése. E szerint az első emberpár elveszítette a jogot az örök üdvösségre és a bukott emberiség — natura lapsa — vakon tévelyeg. A kegyelem nélkül képtelen a jó cselekedetekre és csak az önmagában hatékony — gratia efficax — által üdvözülhet. A janzenizmus és Cornelius Jansenius tanítása a kiválasztottaknak adott isteni kegyelem föltétlenül ható erejét hirdeti. Rákóczi és Mikes franciaországi tartózkodása alatt a kegyelem tanának kérdése állott a vita középpontjában; „materia hodie plurimum agitata” (Conf 379). Jansenius 1640-ben megjelent Augustianus c. munkája, melyben a hivatalos egyházi álláspont szerint tévesen magyarázta Szt. Ágoston kegyelemtanát, lázba hozta a teológiai köröket. A pápai constitutiók egymás után itélik el (1642, 1653 és XI. Kelemen 1713 Unigenitus bulla) Jansenius s követőinek tanát. Az egész kérdéskomplexumról részletes elemzést és tájékoztatót s a janzenizmusra vonatkozó szakirodalmat ad Zolnai Béla Minerva 1924—25; Széphalom 1927; NRH 1935, I, 366—67; Minerva 1937; 1960, 162—166. Vö. Zsoldos 22, 28.</text><cit><quote>ezt okozta nekünk az ádam almája.</quote><bibl unit="line" from="37">TL.54</bibl></cit></note>