csak éppen habakuknak lehetet volna száraz lábal étket hozni,

Type: TODO

Az első években Mikes sokat panaszkodik az éghajlati viszonyok kellemetlenségei, a gyakori nagyarányú esőzések, árvizek stb. miatt. Leveleiben a tengerparti városok kedvezőtlen időjárásának képe rajzolódik ki (19, 23, 25, 27, 31, 32, 41, 85. stb. lev.). A szokatlan éghajlattal járó áradásokról képzelete átsiklik az özönvíz jeleneteire, bibliai alakokra; Noéra, a bárkára, a szivárványra (31, 36, 104. lev.), a vízen járó Péterre (1, 134. lev.), Zabulonra (9. lev.), Jónásra (20. lev.), a jeruzsálemi piscinára (84, 101, 164. lev.) stb. Vö. Zsoldos Jenő részleteiben érdekes megfigyeléseit: a víz mint bibliai képkiváltó motívum Mikesnél (29—31). Habakuk próféta személyének említése tréfás nagyítás. A próféta könyörgő imájában többször felbukkanó víz- és tengerkép is elősegítette az asszociációt (Hab 3, 8, 10, 15, 19); a jelenet közelebbről a biblia apokrif szövegére mutat, Dániel próféta toldaléka (Dan 14, 32—36). Megrögzíthette ezt a jelenetet emlékezetében egyik-másik olvasmánya is: a habakuk példájábol, akit az angyal el ragada amidön ételt vit volna az aratoinak. meg láthattyuk, hogy… (Fleury: IzraélitákSzok 46 verso). Vagy: vala pedig habakuk proféta judeában., és ö étket fözöt vala… és a mezöre megyen vala, hogy az aratoknak vinné… és meg fogá ötet az ur Angyala, tetejénél fogva, és le tevé ötet babylonba, a verem felibe, az ö lelkének sebeségével, és kiálta Habakuk mondván, Dániel Istennek szolgája, vedd el az ebédet mélyet néked az Isten küldöt…” (Epistolák II 109 verso; Mikes alig tér el Káldi szövegétől, melyet a fordításnál használt).

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Az első években Mikes sokat panaszkodik az éghajlati viszonyok kellemetlenségei, a gyakori nagyarányú esőzések, árvizek stb. miatt. Leveleiben a tengerparti városok kedvezőtlen időjárásának képe rajzolódik ki (19, 23, 25, 27, 31, 32, 41, 85. stb. lev.). A szokatlan éghajlattal járó áradásokról képzelete átsiklik az özönvíz jeleneteire, bibliai alakokra; Noéra, a bárkára, a szivárványra (31, 36, 104. lev.), a vízen járó Péterre (1, 134. lev.), Zabulonra (9. lev.), Jónásra (20. lev.), a jeruzsálemi piscinára (84, 101, 164. lev.) stb. Vö. Zsoldos Jenő részleteiben érdekes megfigyeléseit: a víz mint bibliai képkiváltó motívum Mikesnél (29—31).
Habakuk próféta személyének említése tréfás nagyítás. A próféta könyörgő imájában többször felbukkanó víz- és tengerkép is elősegítette az asszociációt (Hab 3, 8, 10, 15, 19); a jelenet közelebbről a biblia apokrif szövegére mutat, Dániel próféta toldaléka (Dan 14, 32—36). Megrögzíthette ezt a jelenetet emlékezetében egyik-másik olvasmánya is: a habakuk példájábol, akit az angyal el ragada amidön ételt vit volna az aratoinak. meg láthattyuk, hogy… (Fleury: IzraélitákSzok 46 verso). Vagy: vala pedig habakuk proféta judeában., és ö étket fözöt vala… és a mezöre megyen vala, hogy az aratoknak vinné… és meg fogá ötet az ur Angyala, tetejénél fogva, és le tevé ötet babylonba, a verem felibe, az ö lelkének sebeségével, és kiálta Habakuk mondván, Dániel Istennek szolgája, vedd el az ebédet mélyet néked az Isten küldöt…” (Epistolák II 109 verso; Mikes alig tér el Káldi szövegétől, melyet a fordításnál használt).</text><cit><quote>csak éppen habakuknak lehetet volna száraz lábal étket hozni,</quote><bibl unit="line" from="10">TL.11</bibl></cit></note>