az egyiptumi leg hireseb király, meg gyözvén. öt vagy hat királyokot…

Type: TODO

Vö. Simonyi JelzőkMondt 106: „A népneveket nem szoktuk elválasztani a főnévtől.” Hasonló példát idéz Csereitől: „franczia egész ármáda”. A többszörös jelzőről ld. még a 8, 80. lev. jegyz. — Soltész Igekötők 47: „Meggyőzni ma okkal, érvekkel lehet valakit, régebben fegyverrel is lehetett; ez ma csak legyőzni. Mikesnél mind a két használatban előfordul”. (53. lev. bölcs okokkal igyekezik vala egyik a másikát meg gyözni.) A meg igekötő használatára ld. még a 25, 46, 62. lev. jegyz. Az illető egyiptomi király nem Ozirisz, hanem; Sesostris, vagyis II. Ramszesz. A történet megvan Szenczi Molnár Albert: De summo bono c. fordításában (1. kiad. 86). Egyik fejezete világtörténelmi nagyságok életével igazolja a szerencse forgandóságát, és idézi Cicero, Sallustius, Seneca, Gellius, Ovidius, Horatius, Cato, Boëtius stb. véleményét Fortunáról. A mese zsidó vonatkozásában szintén ismert, forráshelye földerítetlen. — Sesostris királyok-húzta szekerét említi Bessenyei György is (A magyar néző. Bécs é. n. 22). — Ld. még Hatvany Pál táblabíró adomagyűjteményét, Némelly fel-jegyzésre méltó történetek. 1796, Kassa. 97. A szerencse forgókerekéről ld. a 13. lev. jegyz. — Vö. Király 1909, 341. — Zsoldos 14, 74.

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>Vö. Simonyi JelzőkMondt 106: „A népneveket nem szoktuk elválasztani a főnévtől.” Hasonló példát idéz Csereitől: „franczia egész ármáda”. A többszörös jelzőről ld. még a 8, 80. lev. jegyz. — Soltész Igekötők 47: „Meggyőzni ma okkal, érvekkel lehet valakit, régebben fegyverrel is lehetett; ez ma csak legyőzni. Mikesnél mind a két használatban előfordul”. (53. lev. bölcs okokkal igyekezik vala egyik a másikát meg gyözni.) A meg igekötő használatára ld. még a 25, 46, 62. lev. jegyz.
Az illető egyiptomi király nem Ozirisz, hanem; Sesostris, vagyis II. Ramszesz. A történet megvan Szenczi Molnár Albert: De summo bono c. fordításában (1. kiad. 86). Egyik fejezete világtörténelmi nagyságok életével igazolja a szerencse forgandóságát, és idézi Cicero, Sallustius, Seneca, Gellius, Ovidius, Horatius, Cato, Boëtius stb. véleményét Fortunáról. A mese zsidó vonatkozásában szintén ismert, forráshelye földerítetlen. — Sesostris királyok-húzta szekerét említi Bessenyei György is (A magyar néző. Bécs é. n. 22). — Ld. még Hatvany Pál táblabíró adomagyűjteményét, Némelly fel-jegyzésre méltó történetek. 1796, Kassa. 97. A szerencse forgókerekéről ld. a 13. lev. jegyz. — Vö. Király 1909, 341. — Zsoldos 14, 74.</text><cit><quote>az egyiptumi leg hireseb király, meg gyözvén. öt vagy hat királyokot…</quote><bibl unit="line" from="35">TL.43</bibl></cit></note>