A magyar feudális társadalom elmaradott iskolarendszerének egyik legnagyobb fogyatékossága, a nemes lányok iskolázásának elhanyagolása volt. A városi és falusi anyanyelvű iskolák elemi fokon adtak

Type: TODO

viszonylag szűk körre szorítkozó — oktatást lányok számára. Ennek megváltoztatására kevesen tettek valamit. E kevesek közé tartozott Bethlen Kata. Ezt írja (Fogaras, anno 1759?) a ref. egyház-tanácsának: „A harmadik személy pedig maradjon csak a leányok külenes tanítására, mert én is értvén keveset a leányok tanításához, bizony fájdalommal szemlélhetni a mostani ott való leányok állapotját…” (503.) — Gr. Székely László írja naplójában: „Azon időben az leányoknak nagy szégyeneknek tartatott az irástudás”. (BpSz 1887, 51. sz. 239.) Nem is volt magyar nyelvű és szellemű magasabb oktatás a lányok számára. A kérdés fölvetésével és a fiú és leány nevelés egyenrangú megítélésével, a haza érdekének középpontba állításával Mikes túlszárnyalta kortársait és a felvilágosodott gondolkodókhoz hasonló korszerűséggel szólt kedvelt témájáról. Vö. a 27. lev. jegyzetében fölsorolt irodalmat. Ld. A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában (szerk. Ravasz János). Bp. 1960, 64—65: A nőnevelésről. — A lányok nevelését érinti Mikes a 82. levélben is.

XML data

<note type="critical annotation" subtype="TODO"><text>viszonylag szűk körre szorítkozó — oktatást lányok számára. Ennek megváltoztatására kevesen tettek valamit. E kevesek közé tartozott Bethlen Kata. Ezt írja (Fogaras, anno 1759?) a ref. egyház-tanácsának: „A harmadik személy pedig maradjon csak a leányok külenes tanítására, mert én is értvén keveset a leányok tanításához, bizony fájdalommal szemlélhetni a mostani ott való leányok állapotját…” (503.) — Gr. Székely László írja naplójában: „Azon időben az leányoknak nagy szégyeneknek tartatott az irástudás”. (BpSz 1887, 51. sz. 239.) Nem is volt magyar nyelvű és szellemű magasabb oktatás a lányok számára.
A kérdés fölvetésével és a fiú és leány nevelés egyenrangú megítélésével, a haza érdekének középpontba állításával Mikes túlszárnyalta kortársait és a felvilágosodott gondolkodókhoz hasonló korszerűséggel szólt kedvelt témájáról. Vö. a 27. lev. jegyzetében fölsorolt irodalmat. Ld. A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában (szerk. Ravasz János). Bp. 1960, 64—65: A nőnevelésről. — A lányok nevelését érinti Mikes a 82. levélben is.</text><cit><quote>A magyar feudális társadalom elmaradott iskolarendszerének egyik legnagyobb fogyatékossága, a nemes lányok iskolázásának elhanyagolása volt. A városi és falusi anyanyelvű iskolák elemi fokon adtak</quote><bibl unit="line" from="">TL.62</bibl></cit></note>