Sebes
Vulneratus, saucius it. Violentus, rapidus. M. A. Gonosz hírnek sebes szárnya. km.
Sebes
Sebes
t. h. n. M. és E. Országban.
Sebes ág
Ága egy folyó víznek Békes Vben.
Sebes esső
Nimbus. M. A. Sírt mint a’ sebes esső. km.
Sebes ér
Folyó víz Soprony, és Vas Vkben.
Sebes futtában
Dum is celeriter curreret. Faludi, N. A. p.
Sebes hely
E. F. alsó Fejér Vben.
Sebes Kőrös
Folyó víz E. és M. Országban.
Sebes mentében
Faludi, T. É. p. 114.
Sebes nyargalva
Sz. D.
Sebes Patak
F. Szatmár Vben.
Sebes röptében
Faludi, N. E. p. 125.
Sebes serény elme
Faludi E. M. p. 245.
Sebes tűz
Ignis vehemens. A’ nagy sebes tűzben a’ kemény kövek is folynak. Pázm. Pred. p. 1079.
Sebes vágtatva
Velociter equitando.
Sebes vár
E. F. Kolos Vben.
Sebesedik
Vulneratur. M. A.
Meg sebesedik
idem. M. A.
Sebesen
Violenter, rapide. M. A. item Saucie.
Sebesen sírtt
Faludi, T. É. p. 250.
Sebesít
sebesíti. Vulnerat, sauciat. M. A.
Meg sebesíti
Convulnerat, consauciat, exulcerat. M. A.
Sebesítés
Vulneratio, sauciatio. M. A.
Sebesítetlen
Invulneratus. M. A.
Sebesítő
Vulnificus. M. A.
Meg sebesítö
Exulceratorius. M. A.
Sebesíttetett
Sauciatus. M. A.
Sebeskedik
Properanter agit. Faludi, U. E. 2. R. p. 157. T. É. p. 49.
Sebeskedés
Faludi, T. É. p. 125.
Sebesség
Velocitas, rapiditas, violentia, impetus. S. I.
Sebességes
Vehementissimus. Káldi, Job. 38. 25.
Sebesül
Vulneratur.
El sebesül
Vulneribus repletur.
Ki sebesül
In vulnus erumpit.
Meg sebesül
Pervulneratur.
Sebesülés
Vulneratio, sauciatio. M. A.