Sebes

Vulneratus, saucius it. Violentus, rapidus. M. A. Gonosz hírnek sebes szárnya. km.

Sebes

Sebes

t. h. n. M. és E. Országban.

Sebes ág

Ága egy folyó víznek Békes Vben.

Sebes esső

Nimbus. M. A. Sírt mint a’ sebes esső. km.

Sebes ér

Folyó víz Soprony, és Vas Vkben.

Sebes futtában

Dum is celeriter curreret. Faludi, N. A. p.

Sebes hely

E. F. alsó Fejér Vben.

Sebes Kőrös

Folyó víz E. és M. Országban.

Sebes mentében

Faludi, T. É. p. 114.

Sebes nyargalva

Sz. D.

Sebes Patak

F. Szatmár Vben.

Sebes röptében

Faludi, N. E. p. 125.

Sebes serény elme

Faludi E. M. p. 245.

Sebes tűz

Ignis vehemens. A’ nagy sebes tűzben a’ kemény kövek is folynak. Pázm. Pred. p. 1079.

Sebes vágtatva

Velociter equitando.

Sebes vár

E. F. Kolos Vben.

Sebesedik

Vulneratur. M. A.

Meg sebesedik

idem. M. A.

Sebesen

Violenter, rapide. M. A. item Saucie.

Sebesen sírtt

Faludi, T. É. p. 250.

Sebesít

sebesíti. Vulnerat, sauciat. M. A.

Meg sebesíti

Convulnerat, consauciat, exulcerat. M. A.

Sebesítés

Vulneratio, sauciatio. M. A.

Sebesítetlen

Invulneratus. M. A.

Sebesítő

Vulnificus. M. A.

Meg sebesítö

Exulceratorius. M. A.

Sebesíttetett

Sauciatus. M. A.

Sebeskedik

Properanter agit. Faludi, U. E. 2. R. p. 157. T. É. p. 49.

Sebeskedés

Faludi, T. É. p. 125.

Sebesség

Velocitas, rapiditas, violentia, impetus. S. I.

Sebességes

Vehementissimus. Káldi, Job. 38. 25.

Sebesül

Vulneratur.

El sebesül

Vulneribus repletur.

Ki sebesül

In vulnus erumpit.

Meg sebesül

Pervulneratur.

Sebesülés

Vulneratio, sauciatio. M. A.