Károm

Káromkodik

Blasphemat. M. A.

A’ régi Magyar, ha kára történtt, hihető, azt szórta:

KÁROM-KÁROM, illyen, amollyan KÁROM esett, történtt, és innen mondatott az ollyan, hogy KÁROMkodik, és ez hihetőbb, mint azt állítani, kogy KÁROM régi szó volna, és annyit tenne, mint maledictum, dirae, execratio, v. convitium, asperior vox.

Öszve káromkodja

Conblasphemat.

Káromkodás

Blasphemia.

Káromkodó

Blasphemus.

Káromol

káromolja. Vituperat, blasphemat. M. A. (Alteri damnum suum imputat.) Maledicit, invehitur in aliquem, convitio verberat. Schelten. S. I.

El káromolja magát

Meg káromolja

Blasphemat. M. A. Vituperat, reprehendit.

Káromlás

Blasphemia. M. A. Convitiatio.

Káromló

Blasphemus. M. A. Convitiator.