Hó

Hó-csöp

Leucojum bulbosum. S. I.

Hó esik

Ningit. M. A.

Hó-fajd

Havi tyúk. Tetrao lagopus. Schneehuhn. S. I.

Hó-fejérségű [Hó]

Nivei candons, niveus.

Hó-fuvat

Tempestas nivosa, nives volantes. S. I.

Hó-fuvaték

(hó fujáték.). Nives concumulatae, conglobatae.

Hó-gulya

Bizonyos tésztás mű.

Hó-halom

Cumulus nivium. Faludi B. E. p. 95.

Hó’ hátán

In superficie nivis.

Hó’ hátán is kincset ás, és talál [Hó]

km. Dug. 2. R. p. 275.

Hó-harmat

Pruina. M. A.

Hó-harmatos

Pruinosus. M. A.

Hó-lapda

Nivea massa. NC. p. 9.

Hó-lepte hegyek

Montes nivibus tecti. Némelly hegyek akkor is égnek belől, mikor már tetejeket el lepte a’ hó. Et senes habent igniculos.

Hó-pinty

Fringilla nivalis. S. I.

Hó-rózsa

Opulus. Schneeballe. S. I.

Hó-szakadás

Nivium montanarum repentina delapsio.

Hó-szálinkozás

Nix vage volítans.

Hó-színű

Nivei coloris, niveus.

Hó-virág

Galanthus nivalis. Schnee- tröplein. S. I.

Hó-víz [Hó]

Gelidus humor, nix liquata.

Hó-víz’ hidegsége

Frigiditas aquarum nivalium. Pázm. Pred. p. 1079.

Hó-nap [Hó]

Dies mensis it. mensis. Minden hó-napban. Omni mensis die, sive toto mense.

Hó-napi

Menstruus. M. A. Hány hó- napis? Quot mensium.

Hó-köz [Hó]

Interlunium. CM. M. A.

Hó-közi [Hó]

Intermestris luna. CM. M. A.

Hó-pénz [Hó]

Stipendium. M. A. Pecunia stipendiaria. PP.

Hó-pénzes

Stipendiarius, miles conductus. M. A.

Hó-szám [Hó]

Menstruum. PP.

Hó-számos

Menstruosa, menstruum patiens. S. I.

Hó-számra

Menstruatim. Faludi. T. É. p. 322.